Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Imre Mátyásné, Szűcs László: Forrásközlési útmutató a pártarchívumok számára

tétlen szöveget jegyzetben magyarázzuk. Hoszszú körmondatokból több mondatot képezni nem szabad. Amennyiben a szöveg idegen nyelvű szövegrészeket is tartalmaz, ezeket az adott nyelven kell lemásolni, magyar fordításukat jegyzetben kell megadni. Szóvégződés vagy rag hiányát szögletes zárójelbe téve a másolásnál pótoljuk (ezekről nem kell jegyzetet készíteni). A személy- és helységneveket általában betűhíven kell leírni. Amennyiben a személy, vagy a helységnevet rossz formában (betűhibásan) írták és ez minden kétséget kizáróan megállapítható, a másolásnál helyesen kell leírni, jegyzetben az elírást nem kell közölni (pl. Szakacsics = Szakasits). A helységneveknél figyelemmel kell lenni az imperiumváltozásra, s a békeszerződésekkel a szomszédos országokhoz került helységek neveit a szövegben előforduló forma mellett, szögletes zárójelbe helyezve, az új hovatartozás szerinti nyelven is meg kell adni (pl. Pozsony [Bratislava], de ellenkezőleg is: az idegen nyelven jelölt városnevek mellett is fel kell tüntetni a magyar névváltozatot pl. Ödenburg [Sopron]). A táviratokat folyó szöveggel kell lemásolni. A táviratban használatos jeleket (stop; -fstb.) és a szokásos betűátirásokat (ue = ü stb.) nem kell figyelembe venni. Szövegként kell viszont kezelni a sürgöny feladási helyét és dátumát. Általában a nyilvánvaló betűhibákat a másolásnál nem kell figyelembe venni (betűfelcserélés, betűkihagyás, elütés stb.). Amennyiben a szövegben egy-egy szó, esetleg mondatrész olvashatatatlan, ezt a másolásnál három ponttal jelezzük és jegyzetben közöljük, hogy itt egy szó (néhány szó, mondatrész) olvashatatlan, és ha lehetséges, jegyzetben értelemszerűen pótoljuk. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a dokumentum megrongálódott és a szöveg emiatt hiányos. Ha a dokumentum az ügy intézője (véleményezője) utólagos megjegyzéseket tett, kézjegyével láttamozta, vagy a szöveg egyes részeit aláhúzta, megjelölte (a lap szélén, felső vagy alsó részén stb.) ezeket a másolásnál nem kell figyelembe venni. A megjegyzéseket szövegkritikai jegyzetben kell közölni. Ugyanígy járunk el akkor is, ha az iratra utólag írták rá (esetleg maga a címzett), hogy lássa X. Y. Minden egyes dokumentum gépelését új oldalon kell kezdeni. A hosszú ékezeteket az ó, ő, ú betű kivételével nem kell jelölni. Az idegen nyelvű szövegrészek egyes, magyartól eltérő írásjeleit utólag, tintával kell pótolni. A másolat oldalanként 32 sorral, soronként 60 leütéssel gépelendő. A bekezdéseket 6 leüléssel beljebb kell kezdeni. A jegyzőkönyveknél a határozati részt 12 leütéssel beljebb gépeljük. A másolást követően az eredeti és a másolt szöveget össze kell hasonlítani. Az összeolvasás során javítani kell nemcsak a leíró által elkövetett hibákat, hanem a gépeléshez adott utasítás, illetve végrehajtásának következetlenségeit is. 17. Helyesírási szabályok Az utóbbi száz esztendőben több helyesírási gyakorlat érvényesült. Egyidőben is több gyakorlatot követtek — illetve a Magyar Tudományos Akadémia is többször módosította a szabályokat. Ehhez járul az a körülmény, hogy a munkásmozgalom dokumentumai jórészt olyan személyektől származnak, akik képzettségüknél fogva nem voltak egészen tisztában a szabályokkal, akiknek nem volt gyakorlatuk gondolataik írásba foglalása terén. Nem célja egy újabb kori történeti kiadványnak a sok buktatót rejtő szövegek teljes tükrözése, betűhív közlése. Ellenkezőleg, lehetőség szerint élvezhető, az átlagos történelmi érdeklődéssel rendelkező olvasó számára is elfogadható szövegeket kell nyújtanunk. Tehát a szövegközlésnél nyelvtani korrekciókkal kell élnünk. Érre azért is lehetőségünk van, mivel nyelvészeti, nyelvtörténeti kutatási igényeknek nem kívánunk megfelelni. Helyesírási hibák esetében a következő módon kell eljárni: A központozási hibákat, hiányokat ki kell javítani, illetve pótolni kell — azaz a mondat egyes részeit elválasztó vesszőket, pontosvesszőket, kettős pontokat, gondolatjeleket a szöveg értelmezésének és a jelenleg érvényes helyesírási szabályoknak megfelelően kell kitenni. A régies írásmódot (pl. c helyett cz) szintén a ma használatos formába kell átteni. Vonatkozik ez a szövegben előforduló dátumokra, keltezésekre is. (Pl. 1912 május 1-dikén = 1912. május l-jén; 1919. április 3-dikán = 1919. április 3-án.) Mindig a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi helyesírási szabályzatát kell alapul venni, ettől csak különlegesen indokolt esetben lehet eltérni (lásd a 19. pontot).