Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Imre Mátyásné, Szűcs László: Forrásközlési útmutató a pártarchívumok számára

A rendszerint idézetként előforduló idegennyelvű szövegrészekre (szavak, mondatok) is az illető nyelv mai helyesírási szabályai az irányadók. A német gótbetűs szövegeket latin betűsre, a mai német helyesírási szabályok szerint kell átírni. (Pl. Ueberzeugung helyett Überzeugung, Thátigkeit helyett Tátigkeit írandó.) A B-t ss-re kell átírni. 18. A sorrend kialakítása A lemásolt dokumentumokat a kötet belső szerkezete (fejezetei, alfejezetei, kronológia) szerint kell rendezni. Alapvető elrendezési szempontként a kronológiát ajánlatos alkalmazni olyan esetben, ha egy fondképző azonos típusú (pl. jegyzőkönyvek) iratait adjuk közre, ha egy meghatározott korszak eseményeit kívánjuk bemutatni. A tárgyi elrendezés elsősorban akkor kerülhet előtérbe, ha többJ szerv irataiból tematikailag válogatott forrásközlés készül. Ez utóbbi esetben is a tematikai csoportokon belül kronológiai elrendezést helyes alkalmazni. Tárgyi elrendezés esetén szükségszerűen fejezeteket, esetleg alfejezeteket alakítunk ki, de ez elképzelhető az elsődlegesen kronológiai szempont szerint összeállított publikációnál is (korszakhatárok szerinti tagolás). A fejezeteket, alfejezeteket címekkel kell ellátni.A rendszerezett iratokat az egész köteten áthaladó, növekvő sorszámmal kell ellátni. Az ügyiratok mellékletei, amelyek önálló dokumentumként szerepelnek ugyan a kötetben, nem kapnak külön sorszámot, csupán azt kell feltüntetni, hogy az alapirat mellékletéről van szó (pl. 1. sz. melléklet). Levélváltások és azonos ügyben keletkezett iratok közlése esetében az egyes darabokat nem szabad a kronológia mechanikus alkalmazásával széttagolni. Az egy ügyben keletkezett iratokat a legkorábbi dátum alá kell besorolni. Az ügyirat egyes tagjai azonos sorszámot kapnak, törve az ábécé nagy betűivel (pl. 29/A, 29/B). 19. Szövegkritikai jegyzetek Szövegkritikai elemeket tartalmaz már az irattani leírás is, ehhez kell fűzni a dokumentum egészére vonatkozó esetleges további megjegyzéseket, így: a levélpapír fejlécének, az aláírás mellett szereplő pecsétlenyomatnak a leírását (ezeknek a szövegét betűhíven közöljük); a dokumentum változatainak létét. Példa a levélpapír fejlécének leírására: Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége. Központ: Budapest VII. Aréna-út 68. szám. Telefon: J. 149-43. Szakcsoportok: J. 10-71. Dr. Kürti I. Nándor ügyvéd. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének jogtanácsosa. Budapest VI. Csengeri u. 76. Példa a pecsétlenyomat leírására: Sarokra állított négyzet alakú pecsét körirata: Kommunisták Magyarországi Pártja; középen: KI szekciója. Ovális alakú pecsét: Magyarországi Famunkások Szövetségének Központja Budapest VIII. Luther-utca 1/b. sz. I. 4. A dokumentum szövegének egyes részeihez fűzött kritikai megjegyzéseket az ábécé kisbetűivel jelöljük. A betűjelet általában a jegyzetet kívánó szövegrész, mondat, mondatrész, szó után helyezzük el. Magukat a jegyzeteket dokumentumonként külön lapon kell vezetni; a kötetben a lap aljára kerülnek majd. A szövegkritikai jegyzeteknek tartalmazniuk kell: — azoknak a szövegben előforduló rövidítéseknek a feloldásait, amelyeket a kötet mellékletét képező rövidításjegyzékben nem közlünk (pl. névrövidítéseket; Eszterg. = Esztergályos János); — azokat az egyidejű, vagy utólagos szövegbetoldásokat, illetve kihúzásokat, szövegátalakításokat, amelyeket általában a fogalmazványoknál eszközöltek; amennyiben megállapítható, jegyzetben közölni kell a személy, esetleg személyek nevét is, akiktől a javítások származnak; — a fogalmazvány és a tisztázat közötti eltéréseket, a változatok egymáshoz való viszonyát; — azokat az aláhúzásokat, margójelöléseket, megjegyzéseket, amelyeket a dokumentum szövegének kiemelése érdekében (többnyire a címzett, vagy megbízottja) utólagosan eszközöltek; — a kevésbé érthető, a magyartalan, a régies szóalakzatok magyarázatát, a ritkán használt idegen kifejezések és az idegen nyelvű szövegrészek fordítását; — az iratnak az olvashatóságát zavaró, vagy részben lehetetlenné tevő állapotát (szövegelmosódás, az irat sarka leszakadt, hajtogatás miatt egy sor olvashatatlan stb.); — a keletkezés helyével és a keltezéssel kapcsolatban esetleg szükséges magyarázatot. 20. Tárgyi magyarázatok, jegyzetek A dokumentum egészére vonatkozó tárgyi magyarázatokat (kommentárt) az irattani leírás, illetve a hozzákapcsolt szövegkritikai megjegyzések után kell megadni. Ilyen lehet az ügy előzményére, vagy további sorsára vonatkozó tájékoztatás; az ügyirat nem közölt