Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

zat a következőkben határozta meg: „a párt apparátusának és szervezeteinek összefogása, szervezeti irányítása és ellenőrzése". A Szervező Bizottság, bár a Központi Vezetőség által választott testület volt, de a pártmunka egészét érintő kérdésekben hozott határozatait a Szervezeti Szabályzatban előírtaknak megfelelően jóváhagyás végett a Politikai Bizottság elé kellett terjeszteni. A Szervező Bizottság első ülését 1946. október 8-án tartotta meg. Napirenden szerepelt a bizottság feladata, jogköre és munkaterve. A párt közvéleménye előtt Szőnyi Tibor a Pártmunkában ismertette a Szervező Bizottság feladatait. A Szervező Bizottság munkája viszonylag rövid idő alatt széles körben bontakozott ki: 1. Kiépítette kapcsolatait a megyei, a városi és a szakmai pártszervek, -szervezetek titkáraival. Munkájukat irányította és ellenőrizte. Ezt főleg két módon biztosították: a) rendszeres titkári értekezleteket tartottak; b) egyegy pártszerv titkárát beszámoltatták a Szervező Bizottság ülésén, majd a vita alapján kialakított állásfoglalást írásban megküldték az illetékes pártszervnek. A Szervező Bizottságnak már első határozatai arra irányultak, hogy egyértelművé tegyék a Szervező Bizottság és a pártszervek, illetve a pártközpont osztályai és a Szervező Bizottság, valamint a pártszervek kapcsolatát. A Központi Vezetőség osztályai csak a Szervező Bizottság beleegyezésével hívhattak be funkcionáriusokat, és küldhettek ki munkatársakat a pártszervezetekhez; a megyei titkárokkal a kapcsolatot a Szervező Bizottság tartotta; körlevelet az osztályok csak a Szervező Bizottság tudtával küldhettek; minden fontosabb utasítást csak a megyei titkáron keresztül lehetett eljuttatni. 2. A Szervező Bizottság koordinálta a központi apparátus munkáját is. Megvitatták és jóváhagyták egy-egy osztály munkatervét, tevékenységét. A Politikai Bizottság 1947. október 20-i határozata a nő-, ifjúsági, és sportmunka irányítását kivonta a Tömegszervezeti Osztály hatásköréből és közvetlenül a Szervező Bizottság irányítása alá helyezte. 3. A Szervező Bizottság feladata volt a kommunisták munkájának irányítása a szakszervezetekben, illetve a tömegszervezetekben. Ülésein beszámoltatta a szakszervezetekben, tömegszervezetekben vezető pozíciót betöltő kommunistákat. Értékelte a kialakult helyzetet és meghatározta a feladatokat. Gyakran megjelölte a követendő munkamódszereket és taktikai lépéseket is. 4. A káderügyekre is jelentős figyelmet fordított. Az alsóbb pártszervekben, szakszervezetekben és tömegszerveeztekben dolgozó pártkáderek elosztásáról a Káder Tanács javaslatai alapján döntöttek. 1946 végén 28, két-két tagból álló repülőbizottságot küldött ki, melyeknek feladata volt a falvakban folyó pártmunka ellenőrzése és új káderek felkutatása. Hasonló céllal a városi pártszervezetekhez is kiküldtek 10 repülőbizottságot. Egyre inkább a Szervező Bizotság vált a Magyar Kommunista Párt azon testületévé, ahol a pártszervezés, a pártmunka tapasztalatai felhalmozódtak. Ezek a tapasztalatok azonban lényegében csak a követendő gyakorlat szempontjából kerültek esetenként öszszegezésre. A pártmunka egészét érintő, elvi vizsgálódásra csak a Szervező Bizottság 1948. február 28-i ülésén került sor. Ekkor a figyelem középpontjában a Központi Vezetőség osztályainak a megváltozott hatalmi helyzetből következő feladatai voltak. A Szervező Bizottság munkatervei 3 hónapra készültek. Üléseit hetenként kétszer tartotta. Adminisztrációját a Szervező Bizottság Irodája látta el, melynek vezetője a Szervező Bizottság titkára volt. Az Iroda létszáma 2 fő volt. A Szervező Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet készítettek. Gyakran, különösen az 1947— 48-as évfordulón részletes — bár nem szó szerinti — jegyzőkönyvek készültek, amelyekben a napirend és határozat mellett találjuk az előterjesztéseket, határozati javaslatokat. TITKÁRSÁG — FŐTITKÁRSÁG A Központi Vezetőség 1945. január 24-i ülésén határozott a Titkárság létrehozásáról, és tagjaivá választotta Gerő Ernőt, mint a párt titkárát, Kovács Istvánt, aki ekkor a szervezési osztály vezetője volt, Kiss Károlyt, a káderosztály vezetőjét és Kossá Istvánt. Gerő Ernő távollétében Vas Zoltán vett részt az üléseken. A Titkárság működéséért Kovács István volt a felelős. A Központi Vezetőség 1945. április 13-i ülésén újjáválasztotta a Titkárságot. Rákosi Mátyás, a párt főtitkára lett. Tagjai: Gerő Ernő mint a szervezési osztály vezetője, Kádár János és Kossá István, valamint Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője. A Titkárság 1945. május 11-i ülésén úgy határozott, hogy Gerő Ernő helyett Farkas Mihály kerüljön a Titkárságba, akit ekkor a szervezési osztály vezetésével is megbíztak. A párt májusi konferenciáját követően a Titkárság tagjai lettek: Rákosi Mátyás, a párt főtitkára, Farkas Mihály és Rajk László fő-