Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.
Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa
titkárhelyettesek, Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője és Kádár János, a káderosztály vezetője. 1946 tavaszán bevonták a Titkárságba Nagy Imrét, aki ekkor a párt falusi politikáját irányította. A Központi Vezetőség 1945 végén a következőkben fogalmazta meg a Titkárság feladatát: „Irányítja a pártot a Politikai Bizottság és Központi Vezetőség ülései között. Folyó politikai és szervezeti kérdésekben tárgyal és dönt". A Titkárság a felszabadulást követő hetekben szinte napont tartotta üléseit. 1945 közepétől általában hetenként kétszer ülésezett, de rendkívül sürgős ügyek miatt néha többször is. Ülésein tucatnyi napirend szerepelt. Határozott a párt életének napi eseményeiről. Megtárgyalta a koalíciós pártokkal, a tömegszervezetekkel való együttműködésből fakadó pártfeladatokat és döntött a nagy számú személyi kérdésben. A Titkárság irányította, koordinálta az osztályok munkáját, jóváhagyta munkaterveiket. Beszámoltatta az osztályvezetőket egy-egy pártesemény megszervezéséről. 1945 közepéig — a Politikai Bizottság létrehozásáig — feladatkörét képezte a Központi Vezetőség ülésének előkészítése is. De hatáskörébe tartoztak az apparátus káderügyei, a hivatásos pártmunkások beosztásának, fizetésének meghatározása és egyéb szociális kérdésekben történő döntések. A III. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzat Főtitkárság létrehozását írta elő. Tagjait a Központi Vezetőség választotta. Feladatait a Szervezeti Szabályzat a párt folyó ügyeinek intézése nem határozta meg. A Központi Vezetőség 1946. október 2-i ülésén 3 tagú Főtitkárságot választott. Tagjai a párt főtitkára és helyettesei lettek: Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Kádár János. 1947 decemberétől ülésein részt vett Donáth Ferenc mint a Főtitkársági Iroda vezetője. A Főtitkárság feladatkörét a Politikai Bizottság 1945. október 24-i ülésén részletesen meghatározta. Eszerint: 1. A Főtitkárság előkészíti a Politikai Bizottság üléseit. 2. Két Politikai Bizottság (ülése) között képviseli a Magyar Kommunista Pártot és intézi azokat a folyó ügyeket, amelyek sürgőssége miatt nem lehet a Politikai Bizottság ülését megvárni. 3. A Főtitkárság feladata koordinálni a Politikai Bizottság és a Szervező Bizottság munkáját. 4. A Főtitkárság gondoskodik a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásáról és ellenőrzéséről. 5. A Főtitkárság köteles minden fontosabb elvi jelentőségű határozatát a legközelebbi Politikai Bizottsági ülésnek megerősítés végett előterjeszteni. A párt vezető testületeinek adminisztrációs munkáját a párt főtitkára és helyettesei mellett közvetlenül dolgozó titkárságok végezték, így volt ez a főtitkárság esetében is. 1946-tól fokozatosan kiépült a Főtitkársági Iroda (Rákosi Titkárság). A Főtitkársági Iroda munkáját 8 fő látta el. 1946 februárjától hatáskörébe került a Központi Vezetőség ügyvezetői munkaköre, melyet előbb Csillag Miklós, majd Fodor Zoltán látott el. Feladata — a Politikai Bizottság 1947. december 4-i határozata alapján — kibővült a párthatározatok formai, adminisztratív ellenőrzésével, jelentéstételi kötelezettséggel. Ettől kezdve a Főtitkárság Irodájának vezetője, (ekkor Donáth Ferenc) részt vett a Politikai Bizottság és a Főtitkárság ülésein. A Titkárság üléseiről szerkesztett jegyzőkönyvek készültek. Említést érdemel, hogy 1945 májusáig a jegyzőkönyveket tájékozódás, és intézkedés céljából megkapták a Központi Vezetőség tagjai valamint a központi apparátus osztályvezetői s ezt a jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolták. A jegyzőkönyvek mellett általában megtalálhatók a napirendi előterjesztések, illetve határozatok. Ez utóbbiak azonban különösen a kezdeti időszakból hiányosan vannak meg. A Főtitkárság üléseiről jegyzőkönyvek nincsenek birtokunkban. NEMZETGYŰLÉSI FRAKCIÓ A Magyar Kommunista Párt kezdeményezőén és valamennyi káderét mozgósítva vett részt a demokratikus államhatalom megteremtésében. A kommunista párt kezdeményezője és aktív szervezője volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is. összehívásának, amely 1944. december 21-én Debrecenben összeült. A kommunista pártnak 89 mandátuma volt. Számuk 1945 középért 130-ra emelkedett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kommunista párti képviselői — hasonlóan más pártok képviselőihez — frakciót alkottak. A párt Ideiglenes Szervezeti Szabályzata és a májusi konferencián elfogadott Szervezeti Szabályzat is megerősítette az e területen dolgozó kommunisták pártirányításának módját: „Az önkormányzati testületekben, parlamentben és más állami szervben működő párttagok alá vannak rendelve a megfelelő helyi vezetőségnek, illetve a Központi Vezetőségnek s ezek utasításait kötelesek végrehajtani. A helyi vezetőségnek jogában áll a párt olyan tagjait, akik a párt politikájával szembehelyezkednek és utasításait