Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

A kongresszuson részt vett 10 testvérpárt képviselője is. A kongresszust a Hősök terén tartott nagygyűlés és operaházi díszelőadás előzte meg. A tanácskozást az Országház üléstermében tartották. A kongresszus napirendje: 1. Az ország bel- és külpolitikai helyzete és a párt feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás 2. A párt parasztpolitikája. Előadó: Nagy Imre 3. A párt szervezési kérdései. Előadó: Kádár János 4. A párt Szervezeti Szabályzata. Előadó: Keresztes Mihály 5. Határozati javaslat és kongresszusi kiáltvány. 6. A Központi Vezetőség megválasztása. A kongresszus tisztikarát az elnökség, a 11 tagú mandátumvizsgáló bizottság, a 11 tagú jelölő bizottság és az 5 tagú Fellebbezési Bizottság alkotta. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke Kiss Károly, a Jelölő Bizottságé Rajk László, a Fellebbezési Bizottságé Olt Károly volt. A Szervezeti Szabályzatot, a határozatot, a parasztprogramot, valamint a kongresszus kiáltványát egyhangúlag, vita nélkül fogadták el. A javaslatoknak a kongresszus dokumentumaiban való érvényesítésére a kongreszszus Szerkesztő Bizottságot küldött ki. Ennek tagjai voltak: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Ilku Pál és Szobek András. A kongresszus megválasztotta a 31 tagból és a 8 póttagból álló Központi Vezetőséget, valamint a 8 tagból és 3 póttagból álló Központi Ellenőrző Bizottságit. A IV. kongresszus (1948. június 12.) A kongresszus napirendje: 1. Az MKP és az SZDP egyesülése. Előadó: Rákosi Mátyás A kongresszuson 294 küldött, számos meghívott és 8 testvérpárt küldöttsége vett részt. A kongresszust az Országház üléstermében tartották. A kongresszus 25 tagú Elnökséget és 6 tagú Fellebbezési Bizottságot választott; az utóbbi elnöke Olt Károly volt. A kongresszus 10 tagú delegációt küldött ki az ugyanekkor ülésező Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusának üdvözlésére. A kongresszus meghallgatta a napirend előadóját és a Szociáldemokrata Párt küldöttségének szónokát. A kongresszuson elfogadott határozatot jóváhagyta a Központi Vezetőség „mindazon intézkedéseit, amelynek eredményeképpen az MKP és az SZDP pártszervezeteinek tényleges egyesülése már ez év április, május és június folyamán megtörtént". Az MKP IV. kongresszusa felhatalmazta küldötteit, hogy az egyesülési kongresszuson az SZDP küldötteivel közösen alakítsák meg a Magyar Dolgozók Pártját. A kongresszus anyagai a forradalmi munkáspárt legfontosabb dokumentumait képezik. A kongresszuson elhangzottakat hangszalagon rögzítették és szerkesztett formában megjelentették. KÖZPONTI VEZETŐSÉG A Magyar Kommunista Párt működését két kongresszus között a Központi Vezetőség irányította. Hatáskörét és feladatait a Szervezeti Szabályzat tartalmazta. Az Ideiglenes Szervezeti Szabályzat és a májusi konferenzián elfogadott Szervezeti Szabályzat még csak általánosságban fogalmzata meg feladatait: „A Központi Vezetőség irányítja a párt működését két országos pártkongresszus közötti időszakban; képviseli a pártot más pártok, szervezetek vagy állami intézmények, hatóságok felé. Kijelöli a központi pártsajtó szerkesztőit, intézi a párt anyagi ügyeit és rendelkezik a párt káderei felett". A Központi Vezetőség legalább kéthavonként ülésezik és az országos pártkongresszusnak felelős. A Központi Vezetőség saját tagjaiból megválasztja: a) a politikai munka irányítására a Politikai Bizottságot.. . b) a szervezési munka vezetésére a Szervező Bizottságot.. . c) a párt folyó ügyeinek intézésére a Főtitkárságot . . . A kommunista pártnak 1944. november 5-e és 1945. február 23-a között két Központi Vezetősége működött. 1944. november 5-én a Szovjetunióból Szegedre érkezett pártvezetők hozták létre az egyik Központi Vezetőséget. Ez előbb Szegeden, majd 1944. decemberétől 1945. március 28-ig Debrecenben működött. A másik, az illegális Kommunista Párt vezetősége, majd Budapest felszabadulását követően a legálissá vált párt Központi Vezetőségeként irányította a pártmunkát. A Központi Vezetőség ülései 1945. májusáig főként munkaértekezletek voltak, erre utal az ülések gyakorisága is. 1944. november 7-e és május 21-e között 36 ülésről tu-