Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

dunk. Ebből 13 ülést tartott Szegeden, illetve Debrecenben. A felszabadulást közvetlenül követő időszakban a Központi Vezetőség munkastílusát és munkarendjét is a politikai események határozták meg. Üléseinek napirendjén a legfontosabb politikai feladatok, szervezési tennivalók és személyi döntések szerepeltek. Napirendre kerültek a pártszervezés legfontosabb feladatai: a szervezeti szabályzat, a tagkönyvkiadás, a tagnyilvántartás, a pártsajtó, a pártkiadó létrehozása, egyes pártszervezetek munkája stb., az MKP részvétele a hatalomban és az államigazgatásban: a kommunista miniszterek munkájának irányítása, a párt feladatai a fegyveres erők szervezésében, a koalíciós pártokkal, a Szociáldemokrata Párttal való együttműködés kérdéseiben, az ország újjáépítéséből és demokratikus átalakításából fakadó feladatok: a földreform, a gazdasági terv stb., valamint a tömegszervezetek létrehozása és politikai irányítása. A Központi Vezetőség a májusi konferenciáig közvetlenül is irányította a pártmunkát, sőt tagjai számos pártszervező körutat tettek. A párt májusi konferenciája után a Központi Vezetőség munkastílusában és munkarendjében is változások történtek, létszáma megnövekedett, üléseit ritkábban tartotta. A III. kongresszusig 7 ülésről tudunk. Hasonlóan 7 ülést tartottak a III. és IV. kongresszus között. A Központi Vezetőség üléseinek gyakoriságáról a III. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzat úgy rendelkezett, hogy a „Központi Vezetőség legalább kéthavonta ülésezzék". Bővítették a Központi Vezetőség által választott testületek számát. Az 1945. május 21-i Központi Vezetőségi ülésen 11 tagból álló Politikai Bizottságot választottak és újraválasztották a januárban létrehozott Titkárságot. A párt III. kongresszusát követően pedig létrehozták a Szervező Bizottságot. A Központi Vezetőség ülésein megtárgyalta a politikai helyzetet és a párt feladatait. így például a pártkongresszus előkészítését, a nemzetgyűlési választások előkészítését, a 3 éves tervre vonatkozó javaslatot, a két munkáspárt egyesülését. A Központi Vezetőség üléseinek napirendi anyagai és a határozati javaslatok írásban készültek. A Központi Vezetőség döntött a párt vezető testületei tagjainak személyi kérdéseiben. Megválasztotta a Politikai Bizottságot, Titkárságot, Szervező Bizottságot, a párt napilapjának, a Szabad Népnek a főszerkesztőjét. Funkciójában megerősítette a Budapesti Területi Bizottság titkárát, a Központi Vezetőség káder- és szervezési osztályának vezetőit. Ez utóbbiakkal csak 1945-ben foglalkozott. Döntött a kommunista miniszterek személyéről. A Politikai Bizottság 1945 nyarán a Központi Vezetőség mellé hat bizottságot szervezett: a Miniszterek Bizottságát, a Falusi Bizottságot, a Közigazgatási Bizottságot, a Közgazdasági Bizottságot, a Jogügyi Bizottságot és az Értelmiségi Bizottságot. A bizottságok üléseikre meghívhattak pártonkívüli szaktekintélyeket is. A Titkárság határozata értelmében „E bizottságok a Központi Vezetőség tanácsadó szervei. . . Feldolgozzák a párt megbízásából, vagy saját kezdeményezésükre a felmerülő közgazdasági, pénzügyi, illetve jogügyi kérdéseket, konstruktív terveket, javaslatokat dolgoznak ki a Központi Vezetőség és szervei számára." E Bizottságok többsége a párt III. kongresszusáig tevékenykedett. Ez idő alatt többször átszervezték őket és feladataik is módosultak. A Központi Vezetőség ülésein gyakran részt vettek a területi—megyei bizottságok titkárai, a kommunista miniszterek, a központi apparátus osztályvezetői. Időnként kommunista szakembereket is meghívtak. Üléseiről a Központi Vezetőség közleményben tájékoztatta a párt tagságát, illetve a közvéleményt. Határozatai, később maguk a referátumok is megjelentek a párt napilapjában, elméleti folyóiratában, illetve szervezeti közlönyében. Az 1945-ös májusi értekezletig a jegyzőkönyveket csak vázlatosan készítették. 1945 közepétől az MKP egész működési időszakában a Központi Vezetőség üléseiről részletes jegyzőkönyvek készültek. POLITIKAI BIZOTTSÁG A Politikai Bizottságot a párt májusi konferenciáját követő Központi Vezetőségi ülésen hozták létre 1945. május 21-én. Tagjai: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kossá István, Kovács István, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József. A Központi Vezetőség 1946. május 17-i ülésén a Politikai Bizottság létszámát két fővel megemelte, tagjai közé választotta Apró Antalt és Szobek Andrást. A Titkárság 1945. december 19-i határozata alapján Non György, mint a MADISZ kommunista főtitkára tanácskozási joggal szintén részt vett a Politikai Bizottság ülésein. A Politikai Bizottságot a Központi Vezetőség 1946. október 2-i ülésén újjáválasztotta.