Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa

A Központi Vezetőség 1945. december 15-i ülésén hozott határozatával a korrupció elle­ni harc és a pártmorál erősítése érdekében 5 tagból álló Központi Ellenőrző Bizottságot létesített. A KEB tagjait a Központi Vezető­ség hagyta jóvá. A KEB első elnöke Prieszol József, titkára Tóth György, tagjai pedig Ma­róthy Károly, Kalamár József és Pikler György lettek. A KEB titkára 1946. július 23-i titkársági határozat alapján Bárd András lett. A KEB a Központi Vezetőségnek volt alá­rendelve, ami beszámolási kötelezettséget is jelentett, de munkájáról számot adott a Poli­tikai Bizottságnak is. Feladatkörét is ez utób­bi határozta meg 1946. január 21-én. A Központi Ellenőrző Bizottság tevékeny­ségének kezdeti szakaszában olyan ügyekkel is foglalkozott, amelyek jórészt a helyi párt­szervek hatáskörébe tartoztak volna. Ennek megszüntetését segítette a Párt III. Kongresszusának a KEB-re vonatkozó hatá­rozata. Munkájáért a párt legfelsőbb fórumá­nak, a Kongresszusnak volt felelős. A mun­kája kibővült s betöltötte az eddig működő központi pártbíróság szerepét is. A III. Kongresszus 8 tagból és 3 póttagból álló Központi Ellenőrző Bizottságot választott. A KEB elnökének Kiss Károlyt választotta, tagjaiul pedig: Bárd Andrást, Kalamár Jó­zsefet, Maróti Károlyt, Pikler Györgyöt, Ré­vész Gézát, Szabó Piroskát és Víg Pált, pót­tagok lettek: Mekis József, Tóth János. A KEB tagjainak számát és feladatait a Kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabály­zat rögzítette. A KEB feladatait két vonalon igyekezett megvalósítani. 1. Foglalkozott a maga által kezdeménye­zett fegyelmi ügyekkel, valamint azoknak a párttagoknak, pártszerveknek, -szervezeteknek ilyen jellegű ügyeivel, amelyek sem a megyei, sem a városi pártszervek hatáskörébe nem tartoztak. Ugyancsak foglalkozott a fellebbe­zés során hozzákerült ügyekkel is. 2. A KEB pártvizsgálatokat is végzett, el­sősorban a párt pozíciójának erősítése szem­pontjából jelentős területeken. Az egy-egy pártvizsgálat során feltárt jelenség, tendencia elemzésének eredményeként általános elvi, — az egész pártéletet érintő — állásfoglalást is kialakított. A KEB megnövekedett feladatai 1948-ban a párt belső fegyelmének erősítésével, a ta­gokkal szemben fokozódó igényességgel és a két munkáspárt egyesítését előkészítő mun­kálatokkal függtek össze. A tagkönyvcsere során a kizártak ügyeinek vizsgálata jelentős többletmunkát jelentett a KEB-nek. Ezért a kizártak ügyeinek felülvizsgálására a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság irányításával külön bizottságot hoztak létre. Ennek tagjai voltak: Sebes István, dr. Weil Emil, Szilágyi József, Bárd András, Gerő György, Kiss János, Fü­löp Péter és Maróthy Károly. A bizottság a két munkáspárt egyesülésével munkáját be­fejezettnek tekintette, illetve a beérkezett csekély számú fellebbezés kivizsgálására szo­rítkozott. A Központi Ellenőrző Bizottság üléseiről szerkesztett jegyzőkönyvet készítettek. Az ülések előkészítését, egy-egy ügy kivizsgálását és annak adminisztrációját a KEB külön ap­parátusa végezte. A KEB munkatársainak száma 1945 közepén 6 főből állott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom