Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

A szovjet fél szándékának komolyságát mutatta, hogy mikor viszonylag közel kerültek egymáshoz az álláspontok, 193 6 márciusában Párizsba érkezett V.Adoratszkij, a Marx-Engels-Lenin Intézet új igazgatója és Tlyikolaj Buharin is a megállapodás megkötése céljából. Kérték ezalkalommal, hogy megtekinthessék az iratokat; Koppenhágába utaztak és két napi vizsgálódás után a jegyzékben szereplő iratokhoz képest nagyobb hiányokat állapítottak meg. így hiányzott 23 jegyzetfüzet, melyek az értéktöbblet elméletre vonatkozó feljegyzéseket tartalmazták, továbbá hiányoztak az 1857-1050. évi feljegyzésokot tartalmazó füzetek, melyek létéről a 20-as években készített fényképfelvételek alapján volt biztos ismeretük a szovjet küldötteknek. Mindezek figyelembevételével folytak tovább a tárgyalások. Ekkor már főleg a szovjet fél által fizetendő kölcsönösszeg nagysága /7 és 10 millió francia frank körüli összegről volt szó/, illetve az összeg rendelkezésre bocsátásának időpontja képezte az egyezkedés tárgyát. A német szociáldemokrata párt vezetőség már a kölcsön felhasználásának tervét is kimunkálta. 1936 augusztus 5-én kellett volna aláírni a megállapodást. Ekkor politikai okokból hirtelen megszakadtak a tárgyalások. 1936 szeptembere és 1937 februárja között a bécsi szovjet követség útján - Michael Krioger közvetítésével - még egy utolsó akció indult, de oz eredménytelenül végződött. Ezzel elmúlt az a lehetőség, hogy a moszkvai intézet - akár tartós letét formájában is - megszerezze Marx és Engels irathagyatékát.