Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

ral együtt, három és fél hónapon át rendezte a hagyatékot és már 1883 júniusában megirta Fr.A. Sorgenak, hogy az 1848 előtti iratok mind megvannak, nemcsak a kéziratok, hanem a levelek is, továbbá megvannak az 1849 utáni iratok, beleértve az Internacionáléval kapcsolatos feljegyzéseket is. Ezt követően hozzálátott Engels a hagyaték tudományon feldolgozásához. Hatalmas munkát végzett a Tőke kéziratban, feljegyzések formájában fennmaradt részének publikálásra való előkészitése torén. Látása azonban erősen megromlott, s élete utolsó éveiben ehhez más betegség is járult. Ez gátolta meg a feladat maradéktalan teljestiténében. Munkája folytatásának lehetőségéről azonban idejében gondoskodott: 1889-ben felszólította Eduárd Bernsteint és Kari Kautskyt, hogy irányításával sajátítsák el a Marx-hieroglifák olvasását, nehogy hétpecsétes titok maradjon az utókor számára n kéziratos anyag. Engels 1895- augusztus 5-én hunyt el. 1893. július 29-én kelt végrendelete és ennek 1895. július 26-án kelt kiegészítése szerint Marx minden kézirata legfiatalabb lányát, Eleanort, azaz Tussy-t illotte. Engels saját kéziratainak rendel kezesi jogával August Bebelt és Eduárd Bornntenint ruházta fel. A családtagok által Marxhoz éa Engolshoz intézett leveleket vissza kellett juttatni a megfelelő személyeknek, egyébként a Marx által írott lovolok örököse Tussy lett, az Engels által irt levelek rendelkezési jogát pedig ugyancsak Bobel és Bernstein kapta meg, s az ő gondjaikra bizta a végrendelet a Marx és Engels közötti levelezést Í

0<I Meglepő volt a kortársak számára, hogy Kautsky kimaradt a hagyaték gondozóinak köréből. E kérdésnek később egész