Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.
Karsai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 3.
Megjegyzendő: a történelem folyamán először fordult elő, hogy még a háborii idején, a hadműveletek befejezése előtt a hadban álló felek egyike az antifasiszta koalició ünnepélyesen kinyilvánitotta azon elhatározását, hogy a háború után felelősségre vonják mindazon politikai vezetőket és katonai pa rancsnokokat, akiket felelősség terhel az agresszió kiterveléséért és végrehajtásáért, az emberiség ellen elkövetett bűnökért, igy először történt meg, hogy nemcsak a kisebb beo3ztásíi tisztviselőket, tiszteket, közlegényeket vonták felelősségre, hanem a vezetőiket is. Igaz ugyan, hogy a háborús bűntett és bűnös fogalma szigorúan korlátozott volt, s a hitlerista Németország által kirobbantott háború, az agresszióban való aktiv részvétel, a polgári lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedések, a népirtás szerepelt a fő vádpontok között, de a bizonyitási eljárás folyamán ezen vádpontok mellett az 1930 és 1945 közötti magyar külpolitikának, kisebb mértékben belpolitikának úgyszólván minden érdemleges problémája teritékre került, ha nem is a tárgyalásokon, de az összegyűjtött bizonyitó anyagban. így például a magyar háborús főbünösök budapesti pereiben szóba került Magyarország hadbalépése a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ellen /Bárdoasy-per/, a 2. magyar hadsereg katasztrófája /Jány-per/, a munkaszolgálatosokkal szemben alkalmazott diszkrimináció, a szadista bánásmód /Murny^per/, a szélsőjobboldali szervezkedés, az ország 1944. március 19-i német megszállása, a megszállás legalizálása /Imrédy- és Sztójay-per/, az 1939:IV.tc. értelmében zsidónak minősülő magyar állampolgárok deportálása 1944. március 19-e után /Endre,