Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Karsai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 3.

Baky, Jarosa-per/, az ország kifosztása /Sztójay, ReményiSchneller, Jurcaek-per/. De a magyar háborús főbünösök itthoni népbiróaági tárgyalásán kivtil a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, a náci háborús főbünöaök tárgyaláaain is szóba kerültek magyar vonatkozású kérdések, amennyiben azok feltárásával bizonyítani lehetett valamely vádlott bűnösségét a négy fő vádpont valamelyikében, éspedig Magyarország szerepe a Csehszlovákia ellen tervezett és végrehajtott hitleri agresszióban, a Barbarossa-tervben Magyarországnak előirányzott szerep, az 1943. április 16-17-i, továbbá az 1944. március 18-i HitlerHorthy tárgyalás, az 1944. március 19-i német megszállás követ kezményei, végül,.de nem utolsósorbantamikor Veesenmayer Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék elő került /Wilhelmstrasse-per/, a vád egész sor olyan dokumentumot terjesztett a biróság elé, melyek Veesenmayer 1943-1944-os magyarországi működésével foglalkoztak. Magyarország második világháborús történetének különleges forrásanyaga található a Külügyminisztérium Békeelőkészi tő Osztályának anyagában. Ezen osztály azt kapta feladatul, hogy gyűjtse össze mindazon iratanyagot, mellyel a magyar delegáció érvelhet a békeszerződést előkészítő nemzetközi tárgyalásokon a minél kedvezőbb békefeltételek elérésére. Bár tagadhatatlan az így utólag létrehozott iratanyag tendenciája, - eleve alig vagy egyáltalán nem kaphatott helyet olyan tény vagy adat, mely Magyarország szerepét 1939 és 1945 között kedvezőtlen színben mutathatta volna -, ennek ellenére a német-magyar kapcsolatokról, az egyre fokozódó német nyomásról