Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Karsai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 3.

De nem hagyhatók figyelmen kivül a nem magyar politikusok, hadvezérek memoárjai sem, hiszen Churchill, Eden, Styemenko, Vasziljevszkij emlékirataiban is találhatók Magyarországot érintő részletek. h/ Bár terjedelem szempontjából nem vethetők össze a teljes visszaemlékezésekkel, az egy-egy feltett kérdésre adott visszaemlékezéseket hasonlóan alapvetően fontos forrásanyagoknak kell tekintenünk a legií jabbkori magyar történetírásban. Ilyen módszerről irta meg 0. A. Macartney professzor alapvető, standard müvét az ellenforradalmi Magyarország politikai történetéről, /October Pifteenth Vol. I-II„/; irásban és szóban kérdezte az ellenforradalmi rendszer politikai és katonai vezetőit a legfontosabb kérdésekről és dolgozta fel a kapott válaszokat. /Az irásban megküldött válaszokat az oxfordi St. Anthony College Libraj-y őrzi*/ Itt kell említenünk Rassay Károlynak, az 1919-1945-ös korszak neves liberális ellenzéki politikusának terjedelmes, mintegy 110 lapos vitairatát, melyet Horthy emlékiratainak olvasása közben, azok cáfolatára vetett papirra, továbbá Lakatos Géza feljegyzéseit, válaszait a miniszterelnöksége idején történtekre vonatkozó kérdésekre /1944. augusztus 29-től 1944. október 16-ig állott a kormány élén/, Bajnóczy József vezérezredessel, a vezérkar főnöke helyettesével, valamint Kéry Kálmán vezérkari ezredessel, az 1. magyar hadsereg vezérkari főnökével készített rádióintorjut az 1944. március 19-i német Megszállás előzményeiről, 1?44„ október 15-ével kapcsolatos Vitatott kérdésekről., A németországi és lengyelországi haláltáborokból, to-