Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Karsai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 3.

visszaemlékezések szerzői közül megemlítjük Kossá Istvánt, a szakszervezeti mozgalom neves vezetőjót, aki a diszkriminációs, büntető jellegű munkaszolgálatban szerzett élményeit örökítette meg két memor-kötetében; Vas Zoltánt, ki a Kommunisták Magyarországi Pártja, majd a Magyar Kommunista Párt éa a Magyar Dolgozók Pártja politikájának kialakításában és végrehajtásában játszott egy időben, elsősorban az 1944 őszi felszabadulást követő szakaszban, majd a fordulat éve után nem elhanyagolható szerepet; Marosán Györgyöt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt első vonalbeli vezetőjét. Az utóbbi két személyiség több kötetre terjedő emlékiratai nélkülözhetetlen forrásanyagot jelentenek tevékenységük időszakának politikai és gazdasági történetének kutatásában. Magyarország 1945 utáni diplomáciai és politikai történetére szolgáltatnak adatokat Sik Endre, továbbá Boldizsár Iván memoárkötetei. Megemlitendők továbbá az 1945 utáni magyar politikai és katonai emigráció egyes vezető alakjainak emlékiratai. Horthy és Kállay emiitett memoárján kivül Kisbarnaki Farkas Ferencnek, a Szálasi-rend3zer egyik fontos beosztású katonai parancsnokának, Hennyey Gusztávnak, a Lakatos-kormány külügyminiszterének, magának Lakatos Géza miniszterelnöknek, Sulyok Dezsőnek, a Kisgazdapárt, majd a Demokrata Néppárt egyik vezetőjének, Kovács Imrének, a Nemzeti Parasztpárt főtitkárának emlékiratai szolgálhatnak forrásul a legújabb kor magyar története kutatójának.