Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

A Szövetség 1926-os alapszabály-módosítása lehetővé tette a 3ztrájksegélyezést, a sza"hadszervezetek legalizálását. A gazdasági mozgalmak, azok irányítása és segitése azonban továbbra is fő célja és tartalma maradt a Szövetségnek. A budapesti helyi csoport megszűnésekor, 1930-ban a szervezkedés irányítására külön e célra új végrehajtó bizottságot választottak. Ez a végrehajtó bizottság a nagyobb szakmák 2-2, a kisebb szakmák l-l küldöttjéből állt. Szorosan együttműködtek a szabadszervezeti titkársággal.-^

8 A titkár szövetségi alkalmazott, a szabadszervezeti iroda vezetője. Előkészítette a végrehajtó bizottságok elé kerülő ügyeket. Levelezett az országos végrehajtó bizottság és a budapesti végrehajtó bizottság nevében, de a levelek tartalmáról a szövetségi elnököt és végrehajtó bizottságok elnökeit tájékoztatni kellett. 1911-től a folyamatban lévő sztrájkokról, kizárásokról, bojkottokról nyilvántartási könyvet vezetett. Szabadszervezeti titkárok voltak: Malasits Géza, Cservenka Miklós, Schamanilla Géza, Schuber József, Böhm Vilmos, Kobók Lajos. Az országos végrehajtő bizottságot 1908-ban hozták létre a gazdasági mozgalmak irányítására. > Azon ügyek tartoztak a hatáskörébe, melyek a Vas- éa Fémmunkások Szövetsége alapszabályaiban mint a Szövetség feladatai körülirva nincsenek és nem tartoznak a központi vezetőség hatáskörébe. Ez a megfogalmazás pontoson jelezte a Szövetség-