Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

nek azt a szári dekát, hogy szétválasszák a szakszervezetet és a szabadszervezetet, s ezzel mentesítsék a Szövetséget a hatósági zaklatásoktól. Az országos végrehajtó bizottság 1911-ig ténylegesen a szabadszervezet vezető testülete volt, de mivel munkája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, éltre hivták a budapesti végrehajtó bizottságot. Bár az Országos Végrehajtó Bizottság tovább létezett, tevékenysége elsősorban a vidéki mozgalom39 ra szoritkozott, egyes források szerint megszűnt. A budapesti végrehajtó bizottságot a IV. közgyűlés, 1910ben hozta létre a szervező bizottsági küldöttekből. Tagjai közé beválasztották a szövetségi elnököt és a titkárt, a Budapesti Helyicsoport elnökét és titkárát. Arányos képviselettel rendelkeztek a gyáripari, épitőipari és kisipari munkások. A budapesti végrehajtó bizottság saját kebeléből választott 1 elnököt, 2 alelnököt, a folyó ügyeket és a jegyzői teendőket a szövetségi szabadszervezeti titkár látta el. A budapesti végrehajtó bizottság feladata volt a gazdasági mozgalmak, bérharc, munkabeszüntetés, zárlat, rendszabályozás taktikai kérdéseiben határozni. Az egész Szövetséget érintő kérdésekben csak a központi vezetőséggel együtt hozhatott érvényes határozatot.

40 Budapesten minden szakma, vidéken minden szakma és csoport 5-11 tagú szervező bizottságot választott. Feladatuk figyelemmel kisérni területük üzemeinek, mű-