Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.
Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez
A szabadszervezet az 1906-os év gazdasági harcai során bontatkozott ki, még állandó jellegű szervezeti keretek nélkül. Mindössze a szakmai szervező' bizottságok, illetve a bizalmi férfi-hálózat működött. 1908-ban történt meg a szervezeti különválasztás, kialakultak a szabadszervezet szervei. Igy akarták menteoiteni a legális szakszervezetet a hatósági zaklatásoktól, hiszen addig a J tiltott gazdasági mozgalmak, sztrájkok vezetését és segélyezését a legális szervek látták el. Most a Szövetségtől teljesen elválasztották, a szabadszervezetnek külön adminisztrációs és pénzügyi alapja lett. A szabadszervezet felállása 1908 után a következő volt: bizalmi férfiak, szervező bizottságok, országos végrehajtó bizottság, szabadszervezeti közgyűlés. Ez a szervezeti felállás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és ezért a IV. közgyűlés 1910-ben létrehozta a budapesti végrehajtó bizottságot, amely átvette az országos végrehajtó bizottság szerepkörét. A szabadszervezet vezetésébe bekapcsolódott a Szövetség központi vezetősége és az elnökség. Az 1911. évi szabadszervezeti szabályzat is hangsúlyozza az elnök és a központi vezetőség szerepét, elsősorban a aztrájsegélyek fizetésénél betöltött funkcióját. 1920-tól a budapesti helyi csoport vezetősége lett a gazdasági mozgalmak felelős testülete. Végrehajtó bizottságot küldött ki a folyamatos munka érdekében.
