Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Imre Mátyásné: A munkásmozgalmi dokumentumok gyűjtése és rendezésének feladatai a helyi archívumokban

A kutatás elősegítésére a visszaemlékezésekben érdemben szereplő személyekről névmutatót, az eseményekről /té­mákról/ tematikus katalógust készítünk. /Pl. MÉMOSZ 3zegedi csoportjának gyűlése 1929. szept. 22.; munka­nélküli gyűlés Gyöngyösön 1929. dec. 29.; háborúelle­nes röpiratterjesztés Békéscsabán 1942. dec.; börtöné­let a soproni fegyházban 1944. okt. - 1945. jan.; stb./ Megjegyzés: a Szig.Biz., Titkos minősitést valamennyi segédleten jelezni kell. Röpiratgyüjtemény. Csoportok kialakítása a gyűjtemény mennyiségétől, összeg^telétől függ. Bontani korszakon­ként lehet: a munkásmozgalom korai időszaka 1919. már­cius 21-ig; Tanácsköztársaság; Horthy-korszak; felsza­badulás utáni évek. Ha ez túlságosan elaprózná a gyűjte­ményt, a felszabadulás előtti anyag összevonható. Ezt követően kiadónként, ezen belül kronológiába rendezzük a röpiratokat, minden darabot önálló őrzési egységként kezelve. Ugyanez az eljárás okkor is,ha csoportokot nem alakítunk ki. A gyűjteményhez leltárkönyvet /csoportok esetén lel­tárkönyveket/ fektetünk fel. Rovatai: őrzési egység szám /sorszám/, a kiadó megnevezése, a röpirat megszó­lítása, a szöveg első szavai, amelyek már az azonosítást lehetővé teszik; dátum. Az első alkalommal az ismerte­tett sorrendben vezetjük be a röpiratokat, az újonnan érkezők a soronkövetkező számokat kapják. A röpiratokról katalógust kell készíteni. Ez tártai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom