Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Varga György, T.: A magyar levéltári terminológiai lexikonról

németekkel közel egyidőben, még meg is előzve valamennyire őket, kezdtek foglalkozni levéltári terminológiával" /9. p./. A Bevezetés metodikai alfejezete két, egymással szorosan összefüggő kérdést tisztáz: mely fogalmak szerepeljenek levéltári terminológiában, illetve mennyi legyen a fogalmakat jelölő kifejezéseknek, a terminológia címszavainak a száma. Ember Győző a fogalmakat jellegük szerint három kategóriába sorolja: a csak a levéltári anyaggal és mm kával kapcsolatos, továbbá az ezen összefüggésben sajátos értelmezést nyerő fogalmakra/e két kategória együtt: levéltári alapfogalmak/, végül azokra, amelyek a levéltári nyelvben is előfordulnak. Álláspontját igy rögziti: "Véleményem szerint a levéltári terminológiának foglalkoznia kell mindazokkal a fontosobb fogalmakkal, amelyek a levéltári munka során felmerülnek, omelyeket a levéltári dolgozónak, hogy munkáját eredményesen végezhesse, tisztán kell látnia. Annak a megitélése, hogy a levéltári munka során felmerülő fogalmak közül melyek a fontosabbak és melyek a kevésbé fontosak, erősen 3zubjektiv állásfoglalás, amelynél a terminológia készitője, vagy készitői egyrészt a levéltári irodalomra, másrészt a levéltári munka során szerzett tapasztalataikra támaszkodhatnak," /21. p./ A recenzió készitője ezzel szemben egyrészt hajlik arra, hogy a tudományterület illetékességét a levéltári alapfogalmakra korlátozza, másrészt nem világos számára, hogy miért "erősen szubjektív" az állásfoglalás, ha a szakirodalomra és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodik.