Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Varga György, T.: A magyar levéltári terminológiai lexikonról

németekkel közel egyidőben, még meg is előzve valamennyire őket, kezdtek foglalkozni levéltári terminológiával" /9. p./. A Bevezetés metodikai alfejezete két, egymással szoro­san összefüggő kérdést tisztáz: mely fogalmak szerepeljenek levéltári terminológiában, illetve mennyi legyen a fogalma­kat jelölő kifejezéseknek, a terminológia címszavainak a száma. Ember Győző a fogalmakat jellegük szerint három kate­góriába sorolja: a csak a levéltári anyaggal és mm kával kap­csolatos, továbbá az ezen összefüggésben sajátos értelmezést nyerő fogalmakra/e két kategória együtt: levéltári alapfogal­mak/, végül azokra, amelyek a levéltári nyelvben is előfordul­nak. Álláspontját igy rögziti: "Véleményem szerint a levéltá­ri terminológiának foglalkoznia kell mindazokkal a fontosobb fogalmakkal, amelyek a levéltári munka során felmerülnek, o­melyeket a levéltári dolgozónak, hogy munkáját eredményesen végezhesse, tisztán kell látnia. Annak a megitélése, hogy a levéltári munka során fel­merülő fogalmak közül melyek a fontosabbak és melyek a kevés­bé fontosak, erősen 3zubjektiv állásfoglalás, amelynél a ter­minológia készitője, vagy készitői egyrészt a levéltári iro­dalomra, másrészt a levéltári munka során szerzett tapasztala­taikra támaszkodhatnak," /21. p./ A recenzió készitője ezzel szemben egyrészt hajlik ar­ra, hogy a tudományterület illetékességét a levéltári alapfo­galmakra korlátozza, másrészt nem világos számára, hogy miért "erősen szubjektív" az állásfoglalás, ha a szakirodalomra és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom