Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

előtt inditott perek irataiból, amelyek ott "bizonyítékként" szerepeltek. A Tanácsköztársaság idején továbbra is működtek szakszervezetek és társadalmi szervezetek részben megváltozott politikai tartalommal, ezek iratanyaga a fentiekhez hasonlóan csak töredékesen lelhető fel. Ugy véljük, nem szükséges részletesebben indokolnunk, hogy klasszifikációnkban miért soroljuk a felszabadulástól a szocialista forradalom győzelméig keletkezett állami és társadalmi szervektől, szervezetektől származó iratokat a Tanácsköztársaság és az 1948-tól másodszor létrejött proletárdiktatúra hasonló tipusú irataival azonos csoportba. Azok a tanulságok, amelyeket a hatvanas évek első felében az 1944-1945ben hazánkban kibontakozó forradalom jellegéről, a népi demokratikus hatalom osztálytartalmáról, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra proletárdiktatúrába való átnövésének folyamatáról lezajlott vitákból leszűrhetünk, egyértelműen abba az irányba hatnak, hogy a felszabadulást követő évek forrásait ne minősitsük különálló forráscsoportnak, hanem a proletárdiktatúrába való átmenet időszakának forrásaiként értékeljük. Ugyanakkor az is természetes, hogy a forráskritika szempontjai lényegesen ámyaltabbak, mint a klasszifikációé. Az utóbbinál a népi demokratikus hatalom jellegéből, fejlődési irányából indulunk ki, a forráskritika viszont csak a konkrét hatalmi viszonyok mérlegelése esetén lehet sikeres. Különösen fontos ezt hangsúlyozunk a szocialista forradalom győzelme előtt keletkezett államhatalmi és államigaz-