Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Varga György, T. A Levéltári ismeretek kézikönyvéről

Eredendően valamely természetes vagy jogi személyhez /szerv­hez/, annak iratai közé tartoznak, és a mindennapi ügyinté­zésben szükség van, illetve meghatározott ideig szükség le­het rájuk." /26. 1./ A levéltár "... természetes vagy jogi személy működése során létrejött, rendeltetésszerűen hozzá befutó és nála maradó olyan iratok összessége, amely már el­vesztette kapcsolatát a folyó ügyvitellel, de amely a múlt megvilágítása szempontjából becses, azaz történelmi értékű adatokat tartalmaz." /27. 1./ Minden levéltárnak alapvető feladata, hogy rendszerezze anyagát, vagyis lehetővé tegye benne az eligazodást. Két fő rendszertipus létezik: a levéltárba került iratokot elsődle­gesen eredetük /provenienciájuk/, vagy formai, illetve tar­talmi vonatkozásaik /pertinenciájuk/ alapján csoportosíthat­juk. Ennek megfelelően a fondnak /azonos eredetű vagy vonat­kozású iratok összességének/ két alaptípusát különböztetjük meg. A szerves fond iratait a provenienciá, a szervetlen fond vagy levéltári gyűjtemény iratait a pertinenciá azonos­sága tartja össze. A rendszerezés alapjául szolgáló elvek közül a perti­nenciá elve a régebbi,a provenienciá e i ve C sak az 1910-es nem­zetközi levéltáros kongresszust követően vált általánosan el­fogadottá. A pertinenciá elvének egyszerre előnye és hátránya a nagyfokú rugalmasság, ami abból ered, hogy a formai vagy tartalmi vonatkozás igen sokféle lehet. Figyelemmel kell len­ni arra a tényre is, hogy pertinenciá-elv alkalmazása megbont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom