Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Imre Mátyásné: Az állagvédelem napi feladatai a megyei archívumokban

A nem archivképes iratmásolatokat többek között arról ismerhetjük fel, hogy papirjuk általában a szokottnál vastagabb, felületük fényesebb, tapintásuk simább, színük is gyakran jellegzetes, szürke, kékes, rózsaszín, stb. A felsoroltak csak a legfeltűnőbb ismérvek, ezért tanácsos e kérdésben is Intézetünk technikai csoportjával konzultációt folytatni. A levéltáros egyik legfontosabb állagvédelmi feladata az iratkapcso.k eltávolítása, ugyanis a fémkapcsok oxidálódnak és roncsolják a papirt. A kapcsokat az őrzési egység belső rendezése után, a lapszámozás előtt kell kiszedni. A tüzőgépkapcsok végeit egyenesítsük ki vékonypengéjü késsel, csak ez után és óvatosan emeljük ki. A lapszámokat grafitceruzával az irat felső jobb sarkára irjuk, ha ez nem lehetséges, akkor a felső margóra. Ez azért célszerű, mert az iratokat általában az alsó sarkuknál fogva lapozzuk, ott tehát a grafit egy idő után elmosódna. Szövegre vagy szöveg közé irni nem szabad. Ha a lapszámozásnál hibáztunk vagy egyéb oknál fogva újra kell számozni,a régi számot csak áthúzni szabad, radirozni nem, mert az irat sarka leszakadhat vagy a papir átlyukadhat. A fényképeket az iratokhoz hasonlóan, de hátoldalukon lapszámozzuk, mert a ceruza eltávolíthatatlan nyomot hagyna, megsértené a képet hordozó kényes réteget. Helyi archívumainkban is mind gyakoribb a filmen megszerzett vagy illetékességből átvett iratmásolat. Ezek optimális, légkondicionált filmraktárban történő tárolására nincs lehetőség, igy a filmeket is az iratraktárban kell őrizni. Raktáraink egyenletes hő- és páratartalma megfelel a filmek tárolására is. Tudni kell azonban, hogy a hő- és páratartalom ingadozása a film felvételt hordozó rétegére /emulzió/ még károsabban hat, mint az iratokra, ezért erre fokozottan kell ügyelni.