Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Imre Mátyásné: Az állagvédelem napi feladatai a megyei archívumokban

utalócédulát hagyni. Ha erre nincs mód, hajtsuk félbe, vagy ha az irat szélessége nem nagyobb a dosszié magasságánál, hosszúsága miatt azonban mégsem fér el a dossziéban, akkor két /szükség esetén több/ párhuzamos hajtást /leporelló/ kell alkalmazni. Amennyiben ez sem megoldás, hagyjuk nyitva a dosszié felső végét, mert igy a dosszié kiemelésekor kisebb az irat kilógó része sérülésének veszélye. Négyrét hajtani az iratokat nem szabad, mert ott, ahol a hajtások egymást keresztezik, az irat könnyen megsérülhet. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy ha az iraton már van hajtás, •ugyanazon a helyen ne hajtsuk ellenkező irányba. Ha nem vagyunk biztosak, hogy az irat összehajtása a tervezett módon megfelelő eredménnyel jár, ne az irattal kísérletezzünk, hanem próbáljuk ki a megoldást egy azonos méretű papírlapon. Természetesen a hajtás minden esetben kárt okoz a papir anyagában, de két rossz megoldás közül még mindig jobb a kevesebb bajt okozót választani. Ha egy dossziéban sok a kisméretű irat, ezeket úgy helyezzük el, hogy a dosszié alsó és felső részébe ugyanannyi kerüljön belőlük. Ellenkező esetben a normálméretü lapok elszakadhatnak, különösen, ha több dossziét helyezünk egymásra. További gond a másológépeken készült iratok kezelése. Ezek egyik része archivképes, másik része nem. Mindenek előtt arra kell törekednünk, hogy az illetékesekkel megértessük: irattározásra az eredeti példányt adják át. A már archivumba került nem archivképes iratokról új, archivképes másolatot kell kérni vagy készíttetni. Addig is, amig erre sor kerül, géppapírral válasszuk el ezeket az alattuk és felettük lévő iratoktól. Hasonlóan járjunk el az indigóval készült másolatokkal is, mert festékanyaguk köztudottan "áthúzódik" a szomszéd lapra.