Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

nak az illető személyiség környezetére, hatókörére. Viszonylag gyér számban maradtak fenn naplók. Ezekre vonatkozóan az alapvető forráskritikai szempont a keletkezés időpontja és a feljegyzések cél.ja. Hitelesnek tekinthető az adott személy reagálásának megörökítése saját korának eseményeire az egyidejűleg vezetett és nem publikálásra szánt magánjellegű diáriumokban. Az 1919-1944 közötti időszakból ezért jelentősek pl. Zadravecz István és Andorka Rudolf naplói, Prónay Pál naplója viszont utólagosan keletkezett, inkább már memoárjellegű és forráskritikailag is ilymódon Ítélendő meg. Gazdag anyagot tartalmaznak még Kozma Miklós feljegyzései, amelyek az eseményekkel egyidejüek, A gondos felülbirálat ez esetben főleg azért indokolt, mert Kozma valószínűleg az utókor számára dolgozott, továbbá feltehetően egy későbbi publikáció számára készítette a naplóját, A bírósági iratok értékelése elsősorban gondos szelekciót kivan, A kutatónak tisztáznia kell, hogy az igazságügyi eljárás egyes fázisaiban keletkezett iratfajták milyen szempontból és mire használhatók kútfőként, mert forrásértékük igen eltérő. Leginkább a nyomozati jelentések aknázhatók ki, amelyek a rendőrség vagy a csendőrség tudomására jutott adatokat foglalják össze. A vallomások ténybelisége nem megbizható, ezek inkább a magatartásformákra nyújtanak adalékokat. A vádirat és az Ítélet s különösen ennek indoklása pedig - amint erre már utaltunk - az igazságszolgáltatás szemléletére, eljárási módjaira, a jogalkalmazásra hasznosítható.