Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

volt az Osztrák-Magyar Monarchia Konstantinápolyban állomásozó zászlóshajójának parancsnoka, amikor Hohler a török fővárosban működő angol külképviseleten teljesített szolgálatot,. Innen az az erőteljes elfogultság, amely még Londonban is feltűnést keltő módon befolyásolta Hohler beszámolóit, javaslatait a kormányzó és rezsimje javára, Fürstenberg német főkonzul, majd követ a legitimista, mig Cnobloch osztrák követ a liberális-demokrata körökkel állott összeköttetésben, ezek nézetei érezhetően beszüremlenek jelentéseikbe, A Kommunisták Magyarországi Pártja történetének feldolgozása - különösen a húszas évek első felében - nem lehet teljes a frakcióharcok figyelembe vétele nélkül, A frakciós hovatartozás még a későbbi években is motivuma maradt a párttagok, s főként a vezető személyiségek mozgásának, állásfoglalásainak, A KMP iratai között található jelentések, platformok, tézisek stb, készitőiről tehát a lehetőség szerint meg kell állapítani, melyik csoportosuláshoz tartoztak, hogy a frakciós elfogultság ismeretében a forrásokat helyesen értékeljük. Az irat rendeltetés szerinti jellegének /jelentés, jegyzőkönyv, levél, feljegyzés, beadvány stb,/ meghatározása szintén forráskritikai jelentőségű. Ugyanis belső logikai összefüggés van a dokumentum fajtája és az alkalmazandó elbírálási szempontok között. Az egyik leggyakoribb iratfajta a jelentés, egyúttal a leggondosabb forráselemzést igényli, A tájékoztató jelentés