Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

tömege, terjedelme, másrészt az a körülmény indokolja, hogy a bennük foglalt adatoknak esetleg csak egy kis része, illetve egy vagy néhány vonatkozása számithat tudományos vagy bármi­lyen érdeklődésre. A dokumentum címének megszerkesztésével kapcsolatban csak egyetlen problémára utalok. Nagyon gyakori, hogy hangzatos cí­met adunk. Ez nem bizalomkeltő, hiszen aki ilyen kiadványt kéz­be vesz, általában igényes olvasó, az objektív igazság megis­merésére törekszik, s nem szereti, ha nem ugyanezzel a törek­véssel találkozik egy dokumentumkötetben. Ezért a leghelyesebb, ha a cim egyszerűen csak a dokumentum sorszámát, keltezésének helyét, keltét, az irat szerzőjének nevét, a cimzettet, a tárgy és esetleg az iratfajta rövid megjelölését tartalmazza. A tudományos apparátus szerteágazó problémaköréből is csak néhány jellemző dologra utalok. Általános gyakorlattá vált, hogy a forrásközlésekhez jelentős közéleti személyiségek irnak bevezetőt. Ez önmagában feltétlenül helyes, hiszen ez a forrá­sok és a munka fontosságát húzza alá. Nem helyes viszont az, ha ezzel elvész annak lehetősége, hogy a bevezető betöltse azt a funkciót, ami reá vár. Nevezetesen, itt kell elmondani az egész kötetre vonatkozóan, hogy tudományosan mi újat jelent, a publikált dokumentumanyag kapcsán milyen vitás kérdések merül­hetnek fel. Itt kell elmondani - vagy.egy külön szerkesztői tá­jékoztatóban -, hogy miként jártunk, el a források válogatása, közlése során, milyen módszereket követtünk, az egész forrás­anyag hány százalékát közöljük stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom