Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

csak a végső szöveget közöljük, megjegyzések nélkül, tudományos igényű publikációban viszont jegyzetben közöljük mindezt. Ha megállapítható, hogy kitől, vagy kiktől származnak a szövegbetoldások, jelölések stb,, vagy hogy mikor, hol keletkeztek, jegyzetben ezt is meg kell adnuhko Külön problémát szoktak okozni az esetenként előforduló olvashatatlan szövegrészek. Semmi esetre sem szabad spekuláció alapján kiegészíteni az ilyen szöveget. Egyszerűen három pontot kell tenni és jegyzetben feltüntetni, hogy mi az olvashatatlanság oka, illetve, hogy ennek folytán milyen terjedelmű szöveg vált olvashatatlanná. Hasonló gondokat okoz, ha valami oknál fogva nem tudjuk teljes terjedelmében közölni egy dokumentum szövegét. Mindjárt meg is jegyezzük, hogy ilyen esetnek tudományos igényű forrásközlésben nem szabad előfordulnia. Mégis, ha szükség van erre /pl, terjedelmi okok folytán, illetve magán- vagy közérdeket sértene a részlet publikálása/, a kihagyott szövegrészt minden esetben meg kell jelölni három ponttal és jegyzetben röviden rögziteni kell, hogy milyen természetű és terjedelmű szöveget hagytunk ki. Minden más esetben bizonytalanságban marad a forrásközlés használója, nem is szólva arról, hogy maga a munka vészit tudományos értékéből, hiteléből. Természetesen lényegesen különbözik ezektől az esetektől a röviditett összevont szövegközlés, az adatok táblázatban vagy statisztikában való közlése, vagy a dokumentum regeszta formában történő publikálása. Ezeket a megoldásokat a források nagy