Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

tehát inkább arra az időpontra jellemző dokumentum, amelyben keletkezett, mint amelyre vonatkozik. A keletkezés dátumát illetően is válogathatunk, hogy a fogalmazás, az aláírás vagy az elküldés keltét vegyük-e alapul. Legmegfelelőbb az aláirás /ki admányozás/ keltét feltüntetni a dokumentum dátumaként. Abban az esetben viszont, ha lényeges időbeli eltérés van a dokumentum keletkezése, aláirása, elküldése, sőt megérkezése között /ha ezt tudjuk/, az aláirás dátumát alapul véve, a legendában ajánlatos rögziteni a többi időpontot is. A dokumentum visszaadása szempontjából az a legfontosabb, hogy pontosan tükrözzük a kiválasztott szöveget, visszaadjuk a forrásközlésben a dokumentum szerkesztőjének szándékát. Mégsem szükséges öncélú leírásokba, magyarázatokba bocsátkozni, bizonyos választási lehetősége mindig van a forrásközlőnek. A szöveg tökéletlenségét például hivatali irat nem értelemzavaró hibája esetén minden megjegyzés nélkül ki lehet javitani. Magánszemély Írásának hasonló hibáját - ha ez az illetőre jellem ző - a főszöveg kijavitása mellett jegyzetben rögzítheti a for rásközlő. Értelemzavaró hiba esetén azonban mindig az eredeti szöveget kell közölni és zárójelbe tett "sic!" megjegyzéssel kell felhivni a figyelmet arra, hogy nem nyomdahibáról van szó Bizonyos fokig természetesen másképp járunk el tudományos igényű kiadványban, mint népszerűsítő célú forrásközlésben. Különösen vonatkozik ez a szövegben található betoldásokra, kihúzásokra, lapszéli megjegyzésekre és a szöveg egyes részeinek aláhúzására, megjelölésére. Népszerűsítő célú kiadványban