Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

fel kell tüntetni azt is, hogy ezen belül milyen irattal állunk szemben* Más elbirálás alá esnek a másolatok - ezek lehetnek kivonatosak, részlegesek, összefoglalóak, esetleg tendenciózusan elváltoztatottak - ezért csak másodlagosan jöhetnek számításba a forrásközlésnél, és mindenképpen fel kell tüntetni /ha megállapítható/, hogy ki által, mikor, milyen eszközzel, milyen céllal készült és milyen jellegű /egyszerű vagy hitelesített, egykorú vagy később készült/ másolatot közlünk. Megint más megitélés alá esnek a másod- és többed-példányok, tehát amikor egyazon dokumentumból több azonos értékű példány készült-. Ezek egyaránt lehetnek tisztázatok /és akkor mindegyik eredeti tisztázat, legfeljebb azt kell még külön megjegyeznünk, hogy kinek a példányát közöljük/, vagy másolatok, A másik kérdés, amiről a kritikai elemzés köréből szólni kell: a dátum. Általában egy irat közlésekor egyetlen dátumot szoktunk feltüntetni, de nagyon gyakran azt is hibásan, így például a leggyakoribb hiba az, hogy annak az eseménynek a dátumát veszik alapul, amelyre az irat vonatkozik. Az ilyen gyakorlat rendkivül félrevezető az irat tényleges forrásértéke szempontjából. Például nem lehet mindegy az, hogy egy, az 1919, március 21-i eseményekre vonatkozó dokumentum ezen a napon keletkezett, vagy április közepén, vagy esetleg októberben, A dokumentum ugyanis feltétlenül tükrözi keletkezési időpontjának felfogását, hangulatát, az esemény, amelyre vonatkozik és a dokumentum keletkezése között eltelt idő tapasztalatait,