Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

mindig a tudományos-népszerüsitő jellegű igények kielégítését szolgálja, és csak mindezek megvalósulása után indokolt a tu­dományos jellegű, tehát egy fondra, fondrészre épölő kötetek kiadása. Az ilyen jellegű munkák előbbre hozását azonban in­dokolhatja a gyakorlati pártmunka segítésének, alátámasztásá­nak szándéka. Példa lehet az ilyen tipusú kiadványra a Három szabad évtized cimü, Komárom megyében megjelent kötet. A fel­tétlenül megoldandó feladatnak, a jövő útjának e téren az ilyen fajta megyei forráspublikációk készitését tekinthetjük. A dokumentumok kritikai elemzése köréből csak néhány rö­vid megjegyzésre szőritkozom ezúttal. Nagyon gyakori, hogy egy-egy irat alatt csupán az a megjegyzés olvasható, hogy "Ere­deti 11 , Ez semmiképpen sem eligazitó, mondhatnók, felületesség­ről árulkodik. Eredeti lehet egy dokumentum fogalmazványa, te­hát az a példány, amely általában az irat készítőjének az ira­tai között található, esetleg javításokkal, aláírással ellátva vagy anélkül, de ami kétségkivül tükrözi a készitő szándékát /esetleg annak alakulását is/. Eredeti lehet a tisztázat is, tehát a dokumentumnak az a példánya, amit általában a cimzett iratai között találhatunk. Ugyanezek vonatkoznak a mellékletre is. Mindenképpen ezek az eredeti dokumentumok azok, amelyek a forrásközlések esetében elsősorban számításba jöhetnek, de nem kell hangsúlyoznom, hogy bizonyos fokig más az értéke a tisz­tázatnak, mint a fogalmazványnak, hiszen az előbbi el is ju­tott a címzetthez, mig az utóbbi csak a tervezett szándékot mu­tatja teljes bizonyossággal. Az "eredeti" szó mellett tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom