Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Bársony Ferenc: A szovjet pártlevéltárak munkájának néhány tapasztalata

za egy adott év valamennyi átadott ügyiratát. Ezeket zárt leltáraknak nevezik a nyilt leltárakkal szemben, amelyeket a viszonylag kevés őrzési egységből álló párt- és komszomol alapszervezetek iratairól készítenek folyamatosan, évenként folytatva a sorszámozást. Ugyanakkor, minden iratátvétel után összesítik az adatokat s ezzel a nyilt leltár is befejezett jelleget kap. A pártarchivumok azért fordítanak nagy gondot az iratátadás előkészítésére a fondképző szerveknél, hogy az átvétellel egyidejűleg az ügyiratok (őrzési egységek) tartalmát megfelelően feltáró cimleirásokból összeállított leltárakkal, vagyis megfelelő segédletekkel rendelkezzenek. A levéltári feldolgozó-rendező munka folyamatában készülő leltárakkal szemben még nagyobbak a minőségi követelmények. Az ügyirat dokumentumainak tartalmát a cimben röviden, de a lehető legteljesebben kell kifejezni, az előszóban és más segédletekben széles körű információt adni róla. A leltár tehát a fond dokumentum- és ügyirat-nyilvántartásának eszköze, amely ugyanakkor rögzíti és tükrözi a dokumentumok rendszerét a fondképző struktúráján belül. Tartalmaznia kell a változásokat, újrarendezés esetén a korábbi jelzeteket, a dokumentumok felhasználását, publikálását, stb. A leltárak egy példánya a kutatók rendelkezésére áll, egy példány pedig biztonsági célokat szolgál. A nyilt leltárak csak egy példányban készülnek, s az iratátvételkor adataik kiegészülnek. A nyilvántartás fonddossziéként ismert formáját ujabban a fond ügyiratának (gyelo fonda) nevezik^ funkciója változatlanul a fond és a fondképző történetére vonatkozó dokumentumok őrzése. Itt helye-