Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [3] 1973. 154 p.

Nagy János: A Szakszervezetek Központi Levéltárának létrejöttéről és tevékenységéről

Erre szervezetileg már felkészültünk, a munka megkezdését az anyagi feltételek hiánya és a kulturáltabb munkahelyek kialakításának elhúzódása gátolta. Az anyagok jelentős részének a rendezetlensége, a megfelelő segédletek hiánya nehezíti az iratok biztonságos őrzését, a kutatók kiszolgálását. Jelenleg a kutatószoba a raktártérben van, az anyagok kiadásának és visszaszolgáltatásának a bizonylati rendszere megoldatlan. Az előzőek miatt a feltételek megteremtéséig a külső kutatók részére a kutatást nem engedélyezzük. Az 1970-es vezetőszervi határozatok elrendelték, hogy a szakszervezetek megyei tanácsai mellett, a megyeszékhelyeken, fióklevéltárakat kell szervezni. Ezek még rendkívül fiatal, lényegében kialakulóban levő intézmények. Ezt megelőzően a szakszervezetek megyéi tanácsai 10 éves irataikat minden különösebb selejtezés és rendezés nélkül a SZOT levéltárába küldték fel. Az utóbbi időben, a különböző évfordulók kapcsán egyre erőteljesebben jelentkezett a megyei szervek részéről a megye szakszervezeti mozgalmának a megismerésére irányuló igény. A felszabadulást követő évek története egyre inkább történelmi távlatba kerül. A tisztségviselők körében végbemenő generációváltás miatt nő azok száma, akik később kerültek a mozgalomba, akik nem emlékezhetnek a régen történtekre. Az igényesebb munkastílus is arra készteti a tisztségviselőket, hogy elemző módon visszanyúljanak a múlthoz, kutassák az eredmények mozgatórugóit és a kudarcok okait. Mindezek indokolták a fióklevéltárak létrehozását. A megyei fióklevéltárak létrehozása igen nehéz munkát jelent számunkra. Az elhelyezési gondok megoldása sem könnyű. Pl. Békéscsabán a teljes iratanyag a padláson volt elhelyezve, Kaposváron, ahol az SZMT uj székházban van, az irattár és levéltár a pincében kapott helyet. Pécsett a székház összedőléssel fenyeget, ezért képtelenek irataikat ha-