Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [3] 1973. 154 p.
Nagy János: A Szakszervezetek Központi Levéltárának létrejöttéről és tevékenységéről
Nagy János A Szakszervezetek K ö zponti Levéltárának létrejöttéről és tevékenységéről. A SZOT Elnöksége először 1949 szeptemberében hozott határozatot az iratok kezeléséről, őrzéséről. Ez a határozat főleg a bizalmas iratok őrzését, az iktatás rendjét szabályozta, s elsősorban az éberségre hivta fel a figyelmet. 1951 április 10-i határozatában az Elnökség elhatározta a SZOT archivumának létrehozását, és a történeti értékű iratok, brossurak, plakátok, emléktárgyak begyűjtésére hivta fel a szakszervezeti szerveket. Ez a határozat azonban nem valósult meg, s az archivum nem jött létre. 1958 június 28-án az Elnökség újólag megtárgyalta az irattározási munkát. Ekkor ismét határozatot hozott egy ideiglenes jellegű központi levéltár létrehozására. Ugy határozott, hogy a létrehozandó levéltárat csak addig kell működtetni, amig az állami levéltár képes lesz a szakszervezetek anyagát átvenni. Az Elnökség ugyanebben a határozatban azt is kimondta, hogy a létrehozandó levéltár munkájára 1958 október l-ig részletes javaslatot kell a SZOT Titkársága elé terjeszteni. Ez az előterjesztés soha nem készült el, a részletes szabályozás hiánya pedig az egész levéltári tevékenységre rányomta a bélyegét. A levéltár végül 1959 nyarán igen kezdetleges körülmények között a Mező Imre uton alakult meg. Mindössze három apró helyiség, kevés polc állt rendelkezésre. A létszám mindössze egy szakképesítés nélküli levéltárosból és egy nyugdíjas kisegítőből állt. 1964 júliusában a levéltár a jelenlegi helyiségébe költözött, amely a célnak már jobban megfelelt. A helyiségeken a levéltár és a könyvtár 1972 nyaráig kénytelen volt megosztozni, ami az iratok célszerű elhelyezését, a levéltári munkát és a kulturált kutatási lehetőségek kialakítását egyaránt nehezítette. A létszám változatlan maradt, ezért a tevékenység lényegében a kutatók kiszolgálására szorítkozott.
