Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [3] 1973. 154 p.

Pálhegyi Ágnes: Az archívum és az ügykezelés együttműködésének néhány kérdése Borsod megyében

volt hajlandó irattárba adni. Ezért az átvett anyag torz képet adott a pártszervek éves munkájáról. Ugyanakkor az állami, társadalmi szervektől, az ügykezelés megkerülésével beérkezett iratok egy ré sze korábban nem került nyilvántartásba. A pártbizottságok munkatársai nem adták le a saját, vagy a munkabizottságok által készített iratokat. Problémát jelentett például a káder- és tagstatisztikák, a2 éves költségvetések archívumba kerülése is. Ezek voltak többek között azok a dokumentumok,, amit a munkatársak féltve őriztek saját páncélszekrényeikben, nem adták oda az ügykezelőknek még akkor sem, amikor archívumi átadásra készítették elő a pártszerv iratait és csak az Archivum határozott közbelépésére mondtak le ezekről. Magyarán, addig nem vettük át az éves iratállományt, amig ezek nem nyertek besorolást. A legutóbbi, az 1966. évi iratok átvételekor viszont az ügykezelés felelősei, ezeket úgymond "könyörtelenül behajtották". A fent jelzett dokumentumok követelése nem jelent nagy utánjárást, mert ezekről tudunk. Tudjuk azt, hogy költségvetést minden évben, káderstatisztikát minden pártkongresszus előtt készi tenek a pártszervek. Honná tudja azonban a pártarchivum azt, hogy a napi munkavégzés során milyen történeti értékű irat keletkezik és marad elzárva a munkatársak fiókjában, vagy személycsere esetén mi vándorol a szemétkosárba, egyszersmind örökre kizárva annak a lehetőségét, hogy az valaha is archívumba kerüljön. Bár az utóbbi időben néhány fórumot - járási első titkári, járási gazdasági csoportvezetői értekezlet - felhasználtunk a levéltári iratok védelme érdekében, ugy érezzük, hogy a pártszervek pártgazdasági és ügykezelési osztályain, csoportjain, gyorsíróin sok múlik. Ezeket az iratokat ők gépelik, postázzák, az ő kezükön fut minden keresztül, ezért értéssel és szakmai féltéssel figyelve felszámolhatják a KB határozattól eltérő gyakorlatot. Pl.: gépelés után, vagy postázáskor nyilvántartásba veszik az archivértékü iratokat, ha azt az anyag készítője elmulasztotta. Ha a gépelésre leadott példányszámból megállapítható.