Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [1] 1971. 232 p.

Konéta György: A párton belüli iratkezelés és ügyvitel rendjéről szóló határozat végrehajtásának tapasztalatai

hozott intézkedések direkt módon növelték az irásos anyagok számát, a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig és megfordítva is. Ennek a tendenciának az irányában hatott a gazdaságirányítási rendszer reformja is. A másik jellemző, hogy az 1970-es év nagy feladatai szintén több irásos anyagot eredményeztek. 1970. a pártkongresszus, a vezetőségválasztás éve volt, s ez magával hozta, hogy a belső irásos anyagok száma növekedett. Megjegyzem itt zárójelben, hogy a pártbizottságok által készitett iratforgalmi statisztikák ezt a növekedést nem mindig tükrözik hűen. Ez nem azért van, mert a statisztikákat pontatlanul állitják öszsze, hanem inkább arról van szó, hogy a belső használatra készült irásos anyagok egy jelentős részét nem vették nyilvántartásba, ezért ezek a statisztikában nem szerepelnek. A nyilvántartás problémáiról a következő fejezetnél majd még bővebben szólók. Az irásos anyagok készitéséiiek van egy másik oldala is, és ez nem kevésbé jelentős mint az előbbi. Ez pedig az, hogy a szükséges irásos anyagokat valóban elkészitik-e a pártszerveknél? Ugy Ítéljük meg a tapasztalatok alapján, hogy járási szintig bezárólag elkészítik, jobbára még az úgynevezett közbeeső pártbizottságoknál is. A probléma elsőként a csucsvezetőségeknél, de alapjában különösen az alapszervezeteknél jelentkezik. A korábbi évekhez képest javult a helyzet az alapszervezetek irásos munkáit illetően. Azonban még most is sok olyan alap szervezet van, ahol a legszükségesebb irásos anyagokat is nagyon rendszertelenül, vagy egyáltalán nem készitik el. Gondolok itt elsősorban a taggyűlések jegyzőkönyveire, egyes feladatokról