ISDIAH International Standard for Describing Institutions with Archival Holdings. Levéltári anyagot kezelő intézmények leírásának nemzetközi szabványa. 2008. Kézirat, 84 oldal.

FÜGGELÉK: TELJES PÉLDÁK

64 5.3.5 Gyűjtőterületi és állománygyarapítási tevékenység A MOL iratanyagát illetékességi iratátvétellel és gyűjtéssel (vásárlással, ajándékozással) gyarapítja. A MOL az illetékességi körébe tartozó szervek iratanyagát értékeli, majd a maradandó értékűnek ítélt iratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés évétől számított tizenöt év végéig rendezetten, selejtezetten, jegyzékkel ellátva, átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint veszi át. Az átvétel a MOL telephelyén történik. Szintén illetékességből más levéltártól is vehet át iratokat, amennyiben az eredetileg más levéltár anyagába tartozott. Ezzel párhuzamosan a levéltár illetékességből át is adhat iratokat más levéltárnak, ebben az esetben az átadott iratokról mikrofilmmásolatot kell készíteni. A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az országgyűlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, az Ltv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint - a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság területi és helyi szervei és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga. Feltárja, nyilvántartja és gyűjti (másolatban beszerzi vagy megvásárolja) a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot. Az iratok vásárlásának célja a levéltári iratanyag forrásértékének gazdagítása. Ebben az esetben az eladó nyilatkozatot köteles tenni arról, hogy az eladott levéltári anyag az ő tulajdona. Ha a vételre felkínált iratok értéke a 60.000 Ft-ot meghaladja az értékelést szakértői bizottság végzi. A külföldi magyar vonatkozású anyag gyűjtése másolatban és hivatkozással is történhet (A levéltár nyilvántartást vezet a magyar vonatkozású külföldi anyagokról.) Az ajándékozás során szintén iratértékelés történik. Az ajándékozásról ajándékozási nyilatkozat készül, az iratok átvételéről pedig a levéltár elismervényt ad. A levéltári anyag átvételének speciális esete a letét. Letétet a Levéltár csak letéti szerződés alapján vehet át, amelyben szerepel az irat tulajdonosának adatain kívül a levéltári anyag tartalma, fizikai leírása, valamint az iratok őrzésének, kutatásának és reprodukálásának feltételei, ugyanis mind az ajándékozási mind a letéti szerződéssel átvett iratok esetében a levéltári törvény alapján az iratokhoz való hozzáférést az ajándékozó, illetőleg a letétbe adó meghatározott időtartamra korlátozhatja. Az Országos Levéltár esetében letét legalább 25 évi, legfeljebb 50 éves megőrzésre vehető át. A letétbe helyezett levéltári anyagot a Levéltár úgy őrzi és kezeli, mint az őrizetében levő egyéb levéltári anyagot. A letétként őrzött iratokban azonban konzerválási, restaurálási munkákat csak a letevővel való megállapodás alapján végezhet. Levéltári anyag átvételéről bizonyos esetekben a Levéltárat felügyelő miniszter rendelkezik. A miniszter külön intézkedésével a Levéltár őrizetébe utalt levéltári anyagot mindaddig átmeneti anyagnak kell tekinteni, amíg az valamely levéltár végleges őrizetébe nem kerül. 5.3.6 Épületek Bécsi kapu tér Pecz Samu műegyetemi tanár 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler Gyula országos levéltárnok elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. A munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezte el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy, a központi fűtés kéményét rejtő torony került. A torony és az épület Budapest ostroma alatt, 1945 telén olyan sérüléseket szenvedett, hogy a tornyot már nem állították helyre. Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen