ORAL HISTORY

Völgyesi Zoltán: Az oral history kialakulása, nézőpontjai és forrásértéke. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 9-22.

tölgyesi Zoltán ÁtL oral history-interjúk eredeti, hiteles forrásának a beszélgetés idején készített hang- vagy videó felvételt kell tekinteni, s nem annak átírt, szöveges formáját, még kevésbé átszerkesz­tett, közlésre szánt változatát. Bár a kutatónak a feldolgozás és az interpretáció fázisában könnyebb az interjú lejegyzett változatából „dolgoznia”, nem lehet figyelmen kívül hagyni és elhanyagolni a két forma közötti különbségeket. A szöveges átirat ugyanis nem tudja visszaadni a közveden, verbális kommunikáció számos jellegzetességét, például az élőbe­széd változó tempóját, hangerejét, hanglejtését, tónusát, sem szüneteit, esedeges akadozá­sait, nem beszélve a videós interjú felvételén rögzített gesztusokról.36 Az oral history törté ­netében egészen eltérő gyakorlatok alakultak ki az eredeti felvételek szöveggé alakításában. A „hőskorban”, Allan Nevins és munkatársai egyáltalán nem törekedtek a hangfelvételek szó szerinti átírására, sőt az átiratban még az elhangzott kérdéseket sem tüntették fel, így a gépelt változat egybefüggő, folyamatos szöveget alkotott, dialógus nélkül. Ezzel a változta­tással az írott forrásokra (megírt visszaemlékezésre, vallomásra) hasonlító szöveget hoztak létre, ami elszakadt eredeti, szóbeli formájától, nem tükrözte vissza a forrás keletkezésének valós körülményeit (interjúszituáció, interaktivitás), és elveszett a forrás eredeti jellege számos fontos információval együtt. A későbbi fejlődés során az oral history alapelvévé vált az interjúk szöveghű átírása és az eredeti felvételek megőrzése, archiválása, ám abban elég nagy a különbség, hogy ezt miként értelmezik és valósítják meg. Az átírás terén az egyik véglet az, amelyik megengedi a stiláris javításokat — kiküszöbölendő az élőbeszéd pontatlanságait és pongyolaságait —, hogy a szöveg olvashatóbbá és érthetőbbé váljon. Ez­zel szemben a másik véglet nemcsak szó szerinti rögzítést követel, jelezve a nyilvánvaló nyelvbotlásokat és a beszéd közbeni szüneteket, hanem az interjúalany és a kérdező meta­kommunikációs jeleit is igyekszik feljegyezni, s nemcsak azt például, hogy az interjúalany­nak ki kellett mennie, vagy eltűnődött, fejét vakarta, hanem azt is, ha tüsszentett, ásított vagy köhögött. Az is gyakori, hogy részletes jellemzést írnak az interjúfelvétel körülménye­iről. 36 A videós interjúkészítéssel kapcsolatban eddig meglehetősen kevés elemző munka született, pedig a gyakorlatban egyre terjed. 37 B artlett, 1985. Az oral history történetét végigkísérik az interjúk forrásértékével és az emlékezet megbízhatóságával kapcsolatos viták, a kritikus vélemények és az azokra adott válaszok, melyek segítették az elméleti háttér kidolgozását, új nézőpontok és kutatási irányok megfo­galmazását. Az oral history megújítói már a ’70-es évektől azt hangoztatták, hogy az emlé­kezet sajátos működése és szubjektív jellege miatt az oral history múltbeli események tény­szerű feltárására önmagában nem alkalmas, s pusztán utólagos szóbeli forrásokra támasz­kodva a történeti múlt konkrét eseményei nem rekonstruálhatók. Bartiett klasszikus művé­re támaszkodva,37 és reflektálva saját kutatási tapasztalataikra, elismerték, hogy különbséget kell tenni az egykori esemény, az élmény és az emlék között. Az élmények is individuális természetűek és egyénileg eltérőek, s az is különböző, hogy mi őrződik meg az élmények­ből az emlékekben. E ez rögtön nyilvánvalóvá válik, ha ugyanazon eseményről több inter­júalanyt kérdezünk. Feltűnő, hogy a részletekben számos eltérés tapasztalható ilyenkor. Az elbeszélt történetek egyéni variációi mögött mindig ott kell látni az elbeszélők egyéni látó­szögét, ami az események egy szűkebb keresztmetszetét nagyítja fel, általában azt, amit személyesen átéltek, megtapasztaltak, illetve ami később is foglalkoztatta őket. Ám az em­lékezet nem képes az eredetileg megtapasztalt, átélt eseményeket felidézni, hanem csak azt, ami az emlékekben megőrződött, rögzült, ráadásul az idők során az emlékek is változnak. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom