ORAL HISTORY
Kis József: Köztünk élő emlékezők – az oral history helye, lehetőségei a levéltárban. Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. 73-77.
75 2019/2. A felvétel minőségét ezúttal – friss együttműködésünk révén – a MivanMi Produkció biztosította, professzionális kamerával, csiptetős mikrofonokkal, stb. felszerelve. Minthogy az interjú hosszúra sikerült, s annak teljes közlése némileg rémisztőleg hatott volna az érdeklődők számára, ezért tematikus blokkokat, kisfilmeket készítettünk belőle. Így a Kovács Lászlóval készített interjút hat részre bontva tettük utólag elérhetővé. Időközben levéltárunk kifejezetten célként határozta meg, hogy elsősorban a Kádár-rendszerrel és a rendszerváltozással kapcsolatban szólaltasson meg olyan személyeket, akik fontos szerepet játszottak ebben az időszakban, illetve köztörténeti szempontból fontos emlékekkel rendelkeznek. Következő interjúalanyunk ezért az MDF miskolci alapítóinak egyike, Tóth Dániel volt. A riporter – személyes ismeretségük okán – dr. Rózsa György volt. Ennek is volt köszönhető, hogy bensőségesebb, köny nyedebb hangvételű beszélgetésre került sor. Tóth Dániel kendőzetlenül beszélt ’70-80-as évekbeli erdélyi „könyvcsempészéseiről”, a szamizdatok terjesztéséről, az ellenzéki csoportok szerveződéseiről, s végül az MDF miskolci megalakításáról, személyének állambiztonsági megfigyeléséről. Tóth Dániel mintegy 40 oldalas dokumentációt is a rendelkezésünkre bocsátott, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megtalálható, megfigyelésére vonatkozó iratok másolatát tartalmazta. A köztörténeti szempontból rendkívül értékes interjút ezúttal sem élőben közvetítettük, ami nem csak a technikai feltételek hiánya miatt volt kifejezetten jó döntés. Interjúalanyunk ugyanis úgy nevezett meg egy – mellesleg jelenleg is aktív – személyt hálózati személyként, hogy az iratok alapján nem volt lehetséges dokumentálni, valóban szolgálatot tett-e az állambiztonságnak. Ezt a részt tehát a publikált verzióból kihagytuk. A Feledy Péterrel készített interjúnk célja a hatvanas évek elején büntetőeljárásokkal felszámolt illegális cserkészet hétköznapjainak a megismerése volt. Interjúalanyunk az egri „Fekete Hollók” tagjaként került a politikai nyomozó osztály látó körébe és bár eljárást indítottak ellene, bíróság elé állítására nem került sor. Megkérdezettünk – az előzőhöz hasonlóan – rendelkezésünkre bocsátotta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában vele kapcsolatban összegyűjtött iratok másolatait. Az interjú során itt is sor került a társaság „beépített emberének” megnevezésére, ez esetben – minthogy közlését állambiztonsági iratokkal támasztotta alá – publikálását helyesnek tartottuk. Újdonság volt továbbá, hogy a kérdező (Kis József) mellett szakértőként egy külsős is részt vett az interjúban. Az illegális cserkészet témaköre specifikus ismereteket kívánt, ezért a téma egyik kutatóját, Tóth Arnold történészt hívtuk segítségül. A szakértő felkérése igen hasznos volt, hisz ő egyúttal gyakorló cserkész is, így kettős szemüvegen keresztül fordult a történethez és kérdezett egyes részleteire. Köztünk élő emlékezők
