Magyar közigazgatási számrendszer. Szerk. Botár Olivér. Bp. 1949. 248-35 p.
Előszó
Előszó Államvezetésünk egyik fontos feladata a termelő munkát akadályozó és a múltból terhes örökségként illmaradl érlelmellen bürokratizmus felszámolása, mely súlyos teherként nehezedik igazgatásunk egész gépezetére és úgy a hatóságok, mint a magánfelek eljárásait, ügyintézését megnehezíti. Hivatalos helyről indult el az a munkafolyamai, amelynek célja : egyszerű, világos és elsősorban a közösség produktív munkáját önmagáié)! szolgáló korszerű, jó és egészséges közigazgatás kiépítése. Az új közigazgatás egyik alappillére az itt közöli számrendszer, amely rendel teremt az ügyek, ügykörök, eljárások és jogszabályok már szinte állekintheletlcn tömkelegében. A számrendszer egyúttal a közigazgatást közelebb viszi a néphez, azáltal, hegy feltár, rendszerez és felvilágosítást nyújt mindenki számára és így lehetővé teszi, hogy ki-ki a saját ügyét kizsákmányoló közvetítők és kijárok nélkül maga intézhesse, mert hiszen a közigazgatás csak addig félelmetes és áttekinlhelellen útvesztő, ameddig ismeretlen. Nincs a magyar közigazgalásnak olyan ága, melyet e gyűjtemény fel ne tárna, melynek fontosabb alapvető ügyeit, ügyköreit, hivatalait, hatóságait és fontosabb ismétlődő rendszeres tevékenységeit szabatos logikai sorrendben ne ismertetné, meg ne. világítaná és hozzáférhetővé ne tenné. Nem a számok, hanem az ügyek képezik e rendszer lényegél, a számok csak technikai segítséget, vezérfonalai adnak és éppen ezek az állandó számok vannak arra hivatva, hegy a közigazgatás terhes, rövid életű, aproximaiiv számrengetegeit kigyomlálják és az egy üggyel kapcsolatos sokszáz, szinte inflációs jellegű szám helyére egyetlent, állandót és szilárdat állítsanak. Hosszú évek tapasztalata, az idevonatkozó magyar és nemzetközi dokumentációs irodalom tüzetes tanulmányozása alapján értékeltem ki az itt közölt, mintegy 3500 olyan fogalmat, amely állandó jellegénél fogva a közigazgalás gerincét képezi. Minden szektorról külön-külön tervezetet készítettem, amely az illetékes tárcák szakértői elé kerüli. A tárcák által felülvizsgált és kiegészített javaslatokat egymással összhangba hoztam és igyekeztem a minden közigazgatási osztályban közösen előforduló fogalmakai egységesen kirajzolni. A munka még további átdolgozásra került, a cél az volt, hogy a rendszámok inkább közcélt, mint a közigazgalás öncélúságot szolgálják. Sokszáz olyan fogalmat töröltem, amely az emberek aránylag kis csoportját érintette s amelyek a hivatalos helyek belső igazgatására vonatkoztak. Helyetlük olyanokat vettem fel, amelyek a dolgozók széles rétegeit érintik. Nem volt könnyű feladat a fogalmak helyes megválasztása, ha az előforduló funkciókat mind felvettem volna, még hat számjegy által nyujtoll keret sem lelt volna elegendő, ha pedig mereven ragaszkodtam volna a kizárólagos igazgatási alapügyek közléséhez, a számrendszer nem tudta volna kellőképpen az élet állal kialakítóit igazgatási gyakorlatot szolgálni.