Magyar közigazgatási számrendszer. Szerk. Botár Olivér. Bp. 1949. 248-35 p.

Előszó

így a két véglet közöli lehetőleg egyensúlyt tartva, minden egyes fogalmai külön-külön többféle szempontból bírálatnak vetettem alá, mielőtt az a rendszámok szigorú hierarchiájában elhelyezésre került. Többszörös átrostálás után mintegy 3500 fogalom bizonyult méltónak arra, hogy rendszámmal legyen kitüntethető, így született meg a fogalmak itt közölt katasztere, mely azoknak szinte rangsort szab és az éleihez alkalmazkodva, azok fejlődését is lehetővé teszi. Amidőn a váz készen állott, kerülhetett csak sor arra, hogy ezt a keretet minél gyakorlatibbá alakítsuk és igazgatási tartalommal töltsük ki. Ez a munka még korántsem fejeződölt be. Egyelőre csak a legtöbb embert érintő nagyon fontos három osztályt, a pénzügyit, a belügyit és népjólétit dolgoztuk ki részletesen. Ezt a munkát a szerkesztőbizottság végezte. A rövid eljárási tájékoztatók, a vonatkozó joganyag közlése remélhetőleg sokszázezer munkaóra megtakarítását fogja lehetővé lenni. E könyv nem jogszabálygyűjtemény, csupán ebből a szempontból tájékoztató, éppen azért ily iránytan helytelen volna vele szemben túlzott követelményeket támasztani. A szerkesz'őbizotlságon kívül az illetékes tárcák szakérlői szinte egyenlő lelkesedéssel vettek részt a megalkotás terhes munkájában és nem kis mértékben az ő munkájuk eredménye, hogy a számrendszer készen áll. Az igazságügyi tárca részéről dr. Zalán Kornél és dr. Radovics Lajos min. o. főnök urak, az E. K. M. tárca részéről dr. Szabó László min. tiikár, a honvédség részéről Bényi Elemér alezredes, a belügy részéről dr. Antal István min. o. tanácsos, a K. Sz. M. tárca részéről dr. Nagy Károly és dr. Hantos Miklós min. titkárok, a közlekedésügy részéről dr. Kecskeméti István min. titkár, a földmívelésügy részéről dr. Gorondy-Novák Sándor min. titkár, az iparügy részéről pedig dr. Bogina Elemér tanácsos úr és számos munkatársuk működölt közre. A tervezetet még kialakulatlan formájában ismertettük, úgy a ludományos világ, mint a közigazgatás legkitűnőbb gyakoriali képviselőivel, akik igen érdekes és tárgyilagos bírálataikkal szinte kijelölték az utat, amelyen a munka a megvalósulás felé haladt, önzetlen, pártatlan és szakszerű megnyilatkozásaik komoly segítséget nyújtottak. E könyv célja a számrendszer ismertetése és gyakorlati alkcdmazásának foganatosítása oly mértékben és oly területen, amelyre az idevonatkozó rendelkezések módot fognak nyújtani. A számrendszer itt közölt formájában talán megfelelhet céljának és nemcsak a közigazgalás egyszerűsítésének ügyét, hanem elsősorban a dolgozó nép érdekeit van hivatva szolgálni. Budapest, 1948. október hó. A SZERZŐ.