Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
1. Wellmann Imre: Iratok és iratfajták
llint komüvesaa'k s fcé&La, r levéltáros számár? á& irat alkotja mindennapi munkájának, lletének &»yagát« Sálsosorban áz ir-vtot, ~nnak különféle fajtáit feeíll alaposan ismernie, hogy feroikotbaátía* helyreál"! ithass?., h£ kell: újra f?l is &»itit«ese az iratok épd&ébéti a levéltárat. Minden levélt&ros-ÍUakció Sikéres :v e&., e bo- i gyűjtésből . ikorív sközlési.ez iratok beható irvereté í dja meg a I szilárd -lapot, ' 21 s 5 kérdés tehát: mi sz ir: t? kint maga a DÍ«T is mutatja, ez irat fogalmának dövtő jegyét aa irás funkciója r.d^a óni Í5sr-tön áss eaVroen, ítögy WRrátdí V/.ó&n kiidjezze', az '-iitodokra is átörökítse élményeit, érzéseit*, f;o: ; lolí tóit, k :v- rút; 8 éhnek *, belső szükségletetek már e -'k. jl'rdo-s aorai szakaszában z Írás csafccsével iparkodott edLeget tenni* Lz irds n* fejj vt'-b fcett meg a szimbolikus ábrázolás bél, o felpiráEtól 6 modern ÍJ;.' ;épbécíinikáie Is g^orsir&sigj c történelmi msterialíamas arrs bánit, hogy a betűírás feltalálásé és Dlkslmsaáse c barbárság koránál felső fokars esik, e,e •:• f jlodés ővezredoiii át. aa Írás lényege egy és ttgraaiaz -.eredt: kidkjezé£3 és rögzítése annak, ami aa mbért se.llomi lénnyé teszi* üzenet és b£zo:üyl3agtétel r magunk embertársaink 5c • z utókor szkmére. Az irás lényege o "zerict: fíz elröppenő gondolat foglyul ( j*-}ro$ c aa iret ennek a arögzitőj mégőraŐ~tevékenys5gnek az eredménye, j * „a a szöveg /ábrázolás, bei -V tehát c. döntő, isa pedig -?n 117'••• , melyet rogzitésérc felfttezaáltálc, sem a fonna, melyben ás irár eléjük lép, A foniödós során aa ember legkulöntéj.é'bb eiiyagofcrt és .e&iköso'ket £elhasznál t az irás célján-, kősziklától viaszon é& perg^Btenen db 6 papirosig, és vésőből kezdve bihbán á: c nyor-ktordfékig, át persac még ácsa jelenti aat, hogy Lécen kőtábláiból íres<Nro R vocvrá nyo^ t-t— "ott újságig mindant r-^ iret fogaimé slá Boröl^uak, jöa 0--•'•tojit, hb'gj ir?; t lényege nem aaon PorduJ. megi \aire 3 rnive] ivtdk> h< icm m4^án a szövegen. Hogy valoméls irdsoc eirú.ék aa irot íogálmábc b^Xtosite-o, ~yc - \ : , afctol függ, hogyan,milyen céllal jön lébro ös irác, mi :i rond-albo-* téso? anyagtól és 1 ormától fügrcdlendl, aa á döntő fti-a ir-.-t íír.-rjpor.t: : ébói, hogy néin áll - ragy eredétüeg Bem állt egyédíii* h&üm vry természetes vagy ^ogi személy Av.-tórág, int'-s:.n6ny, besttílot, üsem, egyén r-tb,/ van mögötte, mely rendszeréé műtődé ne sorén a baso.*íló • irásos tárgyak egész sorát hozt-" ill« höaac l.':tro, még padig aarsol 0 céllal, hogy saját folyamatos működését biatositss.. ill» 'állaj^ 0 társadalom vagy egyesek mindennapi igényeit szolgálja 9 liz irat i..lntcgy áagö is része, írásbeli lecsapódásé ez irc tképno ezerv 5?ehdsaoroB életmüködésénekj s amint eleven, működő íkjlődő szerv az, ami létrehoz t--'., úgy n.7. életet tdkröző, szerves Sseacfüggéöben köletkaaott anya/; raaga is. Eleven anyag, mely fo3^aaatosan szülő tik, többnyire egyetlen példány^ külön egyéninél., sz élet egy d-r»;bja, Is az;:al, hogy létrejött mint sz iratképzj szerv élehmüködésének kitérője J& í récseco, rendszerint nem fe jor-^te .bo• pélyt' j át, hanem tovább ÖKftíp h'-tni r ' -.indennapi éltben. Általában véve am minden időkre szól 0 nem mindenkinek- hetnpp v ^y mohinak sz irattermeié mérvnek, vagy f>zok:' k, ekikk-a az kapc no latban áll - amint a középkori oklevelek mondják? azoknak, akiket illet.
