Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
1. Wellmann Imre: Iratok és iratfajták
-2-.. , . . .... :r ,.. aszerint iratnak nevesünk különféle anyagra, kézzel vagy géppel irt, rajzolt, festett'-, fényképezett vagydsokszorősito!;t, kűlohf'élo •alakban' jelentkező minden olyan'szövöget, ^é^kép'et vagy.képes :-'áb-• ndaoláat:, mely vala;«'-ly természetes vagy jogi c.zemály. rend Szoros' zii ködé se, • ügyintézése ny onán^Szír rvés részeként keié fedezett, Anyaga tehát, melyre irták, változatos lehet, leggyakoribb'mégis dpapir' s a pergamen, Változatos a mód is, ©hogy-, a szövegét tintával ropzitették rajta, de a döntő többség, a 'tintával /r.észbc.n ceruzával/ irás s a' •gépelő^;." '& végül változatos a fprms is, :,.o.l:;' K o-i az Iratok .elóiik lépnek: lakot tekercs, lev/ól, füzet, könyv stb,, de a hangsúly a levélen van, • Ez is mutatja, hogy nem az anyag g nob " ; forma a torta filmtekercs éppúgy számit had iratnak, mint a bönyvbe k.'dött neontatott körrendelet, A lényeg abban rejlik, hogy az irat mindi f ... v 1amely ira tkémző az orv rendszeres .működ., a ének terméke, melynek megvan: a.-BCga:. szórós ín • megszabott .rendeltetése $ ennek kövét kéz t ében közvetlen kapcsolatban van az élettel 7 , rendszerint egyetlen pélááir , no ne..:, áll egyedül, hanem áz iratok egész sorával van öa azef dpgéobon. 0 nemcsak anya.g. és . forma: -ö -szöveg ta.rte.lma . som döntő 'abban-'a t'é— kint étben, hogy ' valamely írassál- ellátott tárgyat az iratok közé kell-e sorolnunk, vágy sem. próbálták pl, az iratot a. könyvt.8.1 .tartál: ii azo:-pontok alapján elhatárolni; sokán hangoztatják ma 'is,ho gyámig ez irat Inkább jogi : 'jellégü, politikai vagy adminiFotrhtiv jeli :' d3r ';-d, adóiig- a' könyvre az irodaiéi, kulturális tartalom joll.émző, JQ. oz éppoly kevéssé -döntő és szilárdan •elhatároló különbség, euaot hp azt mondanók:. fcörfflv az, ami -nyomt' : fvá van",' vegyi könyv az, .o.el- be vam kötve; Persze hogy a könyvek ' tul: pornó ,'többségo nycoeáaterr-ék, persze'hogy csaknem "mind -kötetalakú. Pc- mint ahogy., az i-' ratok között is akad nyomdai úton sokszorositott darab, Ugy. -viszont. a-könyvek non jelentéktelen részo' 'kéz,zel"rrott /esek az ú,h,.ké'ziratok/j másfolől. pedig nemcsak a könyvek: az iratok között is bőven találkozunk füzet-, könyv-alakuakkal. Hasonló a helyzet a tartalom' kérc.éréval is, Ha van. is obh..:e 9 yonetkozás paa súlyponti különbséy iratok és könyvek között,, valójában mind a kettő felöleli az élp>egészét} s mint 7 'ahogy vannak jogi, politikai ? ad..iniszti^ativ• je- ; Ion tősépii könyvek,. ugy,•akad Irodalmi., kulturális. tárgyú irat is. Mi. -teszi hát - a különbséget irat és könyv TgözÖtt, ha' nex: az anyag,, ném a forma, nem.is a tartalom? Az irat .fogalmából önként követke; >.z.ik.-, • hogy a határvonalat -a : 'keletkezéé'' s a rendeltetés viszonylatában -keli keresni, Láttuk, az irat valamely természetes, vagy jogiészemély- .szerves, rendszeres működésének 'te éké, ügyintézésének .tükrözője Ezzel szemben .a köi^ 7 Íá,tréhozó'jáöKfc ' .tevékenységét non•-kise ri folyamatosan a kÖzr/vok szarvasén össd: p^ggő sorozata. Ebből: következik, hogy a könyv magában áll /legfeljebb tárgyánál vagy szerzője személyénél fogva kapcsolódik ma,s könyvökhöz/,, mig az irat keletkezéséről és rendeltetésénél fogva összefügg más'iratokkal, azok szerves sorozatába illeszkedik. A-könyv létrejöttét legfeljebb kéziratok, előmunkálatok előzik meg, azok ioszürődéroként jelentkezik| ezzel szemben az. iratnak" -az- irattermeié' szerv, folyama-. tos átadódé soben s az iratok-ebből száreiazó sorozatában megvan 0 maga. po.nto.aex ;. meghatározott helye-, - Még szembetűnőbb a különbség az irat s a könyv rendoltetés.e közötte Az irat, -éppenmert szerves életműködés terméke és tükrözője, vagy arra szolgai, hogy ezt a folyamatos működést biztosítsa, vagy pedig, hogy kifelé epitse az iratképző szervnek müködéso során"másokkal kialakuló kapcsolatait - tehát vagy saját használatra szól, vagy meghatározott' oimzettnok.
