Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

2. Baraczka István: Irattár, levéltár

Irat. A XvTo században ~ ninden nás levéltárt! megelőzve - mind a beérkező iratokat, ni ma )cindványaikat prot^ollunba vezetik

tt A káptalanok és konventek, pint magánjogi jogosítványok alanyai a naguk oklevelei szánára külön levéltárat tartanak fenn? a káptalani és konvent! magánlevéltárat. Ennek értelnében a káptalanoknak és konventeknek kétféle levéltáráról kell beszélnünk; a káptalani és konventi hitelesbelyí

s úgynevezett országos levéltárakról és . magánlevéltárakról Természeteseiden levéltárakat alapítanak a feudális egyházi urak, a püspökök ós érsekek is

7 levéltáraik kialakulásának elindítója az első, kiváltságotj vagy birtok$£gei>'- biztosító ekLevél, Ugyanez a rendje a feudális világi uraio.és családok levéltárai kialakulásának, akik jogbiztositó irataikat féltő gonddal őrizték, hogy jogaik védelmére bármikor felmutathassák, E levelek mellé sorakoztak a'perek és..ujabb kiváltságok iratai, beiktatások., határjárások oklevelei* Levé] tárí anyagúit szaporodtával miben sem jártak el másként, mint a hiteleshelyi levéltárak, amelyektől hihetőleg a levéltári kezelés technikáját átvették-, A nagyobb családi levéltárak inkább, a kisebbek kevésbbé Őriztek mag minden a családhoz érkezett iratot. Ez utóbbiak ösak a jogbíztositó iratokat becsülték ás tartották szakion. Különös jelentősége van egy-egy család levéltárának abban az esetben, ha a család.valamelyik tagja magasabb közhivatali .állást töltött be az idők folyamán.- Ezek a levéltárak köztörténetünkre is becses iratokat tartalmaznak, mert az említett családtagok a hivatali állásuTmál fogva birtokukba jutott dokumentumokat is csa- _ ládjuk levéltárában őrizték sok esetbein nagy uradafnak .aínak családi'levéltárai pedig jeles gazdaságtörténeti adatokban gazdagok. A családi levéltárak zömének rendezése és kialakult mai rendje a XVIII* századra, sőt a XIX* század elejére esik, A feudális kor városainak levéltárai első közlevéltáraink között alakulnak,^./Kb, a XIV..szazadban/, Sopronban 1'422-hől már arra őriznek adatot, hogy a jegyző az iratokat a városháza egyik.gondosan elzárható helyiségében őrzi* levéltáruk anyaga ny11vánvalóan jóval előbb keletkezett, a közölt adat a különálló levéltári helyiségre vonatkozik, A negyei levéltárak kialakulása nehézkes »• A várnegye székhelye nínos áll andó .Jbta táró z o 11 ^helyhez kötve? majd itt., majd amott tartják a _p negy egy üléseket és bírósági napokat.-. Ennek következtében természetesen székházuk sincs.} ahol irataikat-helyileg ha tái'oz ottan őrizhetnék* írásbeli ügyvitelük is szsgáigs3| a magánosok érdekében megy''.áss intézett parancs a felrutatót illetté* Az általuk kiadott okleveleket ritka helyen /pl« Liptóban, Túróéban és Zólyomban/ vették jegyzőkönyvbe. Mindenesetre a XIV, században kereshobő a negyei levéltár kialakulásának kezdete, teljes kifejlődése o azpijkorra esik. A törökök dulásától megmenekült felvidéki vármegyékben e. XVII, században már állandó levéltári helyiségeket találunkp Moháos után., a kormányszervek kialakulásával a levéltárak köre egyre bővül. Benőére alakulnak e szervek ievé.l tárai ia

6