Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
7. Sashegyi Oszkár: Levéltári leltár, levéltárismertetés
• - « e - • . stb. : van-e szó, as ebben foglalt iratok dar fasfjat, anyagát /papirvagy pergamen/k az ir-tok évbe tárait,, -Ezután következik az iratok tartalmának kioMintboey egy-egy raktári egység általában több hasonló tárgyú iratot foglal'magában* az iraték tárgyát általánosságban határozzák neg, s ezután a jelentősebbeket küllőn is kiemelik. Az "inventaire analytique" az előbbinél részletesebb, iaistron-szrrü leltár, nely ninden egyes iratét, vagy.oklevelet külön jegyzékei. Az "état'snmmaire" viszont őszszevontabb ismertetés, moly nem az egyes iratok és oklevelek tárgyáról akar felvilágosítást nyújtani, hanem az állagok tagozódását és általános tortalmát ismerteti röviden, A "-'rópertoire numerique" • csupán a levéltári szkomat közli, az egyes sorozatok jelzetét és cimét /tárgyát/, s az é"#likitárbkat, amelyeket az anyag •kitolt, A németek egyes helyeken, kísérletet tettek a nem állami levéltárak lel-tarozásának szervezett keresztülvitelére.s e leltárak közreadására is, hogy ezáltal a különböző ^helyeken szétszórt levéltárak anyaga a•történetkutatás részére hozzáférhetővé váljék. Sziléziában 1898-ban nerült fel Ilyen terv, a munka azonban csak 1922-ben indult meg nagyobb arányokban, A leltározást koráé:.etenként szervezték meg, s az egyes községi, lelkészség! ós uradalmi levéltárak felvételénél főként a helybeli . papok és tűnitek segítségét evettek igénybe. A leltárak, kerületenként összegyüjtve, a Cod.ox diplomaticus Silesia.e egy-egy kötetében láttak hapvilágöto - • A porosz levéltári felfogás az anyagban való eligazodást szolgáló segédeszközök két fő típusát különbözteti meg? az egyikhez tartoznak mindazok, amelyek a belső levéltári Szolgálat részére? a"másikhoz azok, amelyek a közönség íriszére kés sültok, A levéltáros a maga részérv egyrészt kimu-tatást koszit a.z állagokról, másrészt az egyes állagokhoz irat jegyzékeket t vagy lajstromokat /ezeket a poroszok-reoertcriunnak hivják/7 A közönség részére viszont ismertetést ir a levéltár anyagáról, ós leltára- • kat koszit oz egyes - legfontosabb - állagokhoz. Amit"tehát ők "Inventcr"-nak fiivnak| az ne:., az őrzést kivárja szol,'-'álni, hanem a tudományos kutatás legmagasabb igényeit kielégíteni, A leitár á 1 'repcrt eriireP-riak, az irat lajstromnak megfelelője, más siken. Mig a repertórium kéziratos, - a^leltár a nyomda részére késsül* nig az első esetleg kiegészülhet, a mádosihat csak lezárt levóltári egységekről vesznek fel, Á leltár az iratanyagnak a tudományos kutatás szempontjából való fellazítása terén tovább megy. mint a repertórium, Igy egy ügyiratsorozat "leltára" többet tartalmazhat ? mint amereyi magukban az iratokban vad, ha más forrásokból jelentős összehasonlítási anyagot hoz. A helyzet"persze- fordított is lehet., A következőkben a porosa levéltári ismertetéseket, a-francia "états sommaires" megfelelőit kívánjuk közelebbről ne gvi zen élni,, A porosz levéltárak 19oc-tól kezdve adtak közre Ilyeneket. Ezeknek az" ,{ Übersicht"-oknek célja tehát nem a.z, hogy a szakembert a iové:nár tortalma felől felvilágosíts k, s ezért a teljesség nem feltétlen követelmény, Aa ismertetés nem az egyes oklevelek és iratok tárgyáról mbar felvilágosítani, hanem az állagok tagozódásáról ós általános"torta: Táréi. Az első__ilyon "Uberoicht", mely a hannoveri állami levéltár állagairól készült; még nep máá, mint kouspektus, a levéltár szerkezet<a ok leirása, áttekintő jegyzék az egyes állagok, o ezeken belül az epa s nagyobb irattári, levéltári egységekről. Okleveleknél as állag és ereozat nevén, esetleg az alsorozat nevén kivül .megadja az óvhat .árakat ér zárólejbeii az oklevelek darabszámát, Iratoknál az iratrorozat nevén k Pml az egyez
