Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
7. Sashegyi Oszkár: Levéltári leltár, levéltárismertetés
alsorozatok nerát ós évhatárait, az ezeken belüli tárgyi ós földrajzi stb. csoportok nevét, Morarvisépi adótokat, raktári ;,»somó számokat, stb, nen közöl,, áz állagok áttekintését az érintett terület történeti-topográfiai ismertetése s rövid közigazgatástörtóneti vázlat előzi neg, A levéltár történetét az ismertetés írója külön kötetben adta közre. A későbbi ismertetések ehhez képest magasabb színvonalon állnak, legjobb ezek között a Berlin-dahleni titkos állami levéMtáp? ismertetése /Übersicht über die Bestándm des gebéimen Staatsarchivs zu BerlinDahien.. Mitteilungen der prenssischen Archiwerwqltunp-. Heft 24—26,/ Ez az egyes állagokra vonatkozólag a következő adatokat közli: 1./ Az állag sorszáma és neve* 2,/ Mesterséges sorozatoknál levéltártörténeti, szerves regisztratura-aryagnál hivat ltörténeti adatok. %/ Irattári szkéna. Minthogy általában tárgyilag tagolódó sorozatokról van szó, ez az iratanyag tartalmára vonatkozóan is eligazit. 4,/ A segédkönyvek megjelölése, utalás az esetleges rokontárgyu. sorozatokra és végül a fontosába levéltár- ill. hivataitörténeti irodalom. A történetkutató ennek, s áltálában az ujabb:porosz levéltárismertetéseknek - melyek a polgári levéltártudomány legkiválóbb alkotásai közé tartoznak - igen jó hasznát tudja venni. Ezeknek ás megvannak mindazonáltal a maguk hiányosságai, melyek használhatóságukat bizonyos aortákig korlátozzák. Már az "ubérsicht" szó.is arra utal, hogy itt tulajdonképpen nem a levéltár ismertetésérői, hanem a levéltár szerkezeté, ről nyújtott áttekintésről van szó. Ez azt jelenti, hogy a leltározók nem elemezték ki a legtöbb esetten az egyes iratsorozatok tárgyát magukból az iratokból, hanem megelégedtek avval,' hogy a kútfő - jellegű tárgyi csoportok nevét, vagy azok közül olyanokat, amelyeket fontosabbnqk' Ítéltek, közöljék. Tárgyilag nem tagolt sorozatoknál néha. egyáltalában hiányzik, a tárgy közelebbi megjelölése, Leltári /mennyiségi/ adatokat az ismertetések nem közölnek, s 'így a kutatót az átnézendő anyag terjedelme felől homályban hagyják. Elterjedt nézet szerint a bécsi állami levéltár ötkötetes "Gesa.mtinve':itar :: ~je. a modern levéltári leltár mintapéldája, mely a nálunk jelenleg készülő ismertető leltárakkal állítható párhuzamba. Ez arra késztet, hogy a Gesamtinventar jellegét közelebbről megvizsgáljuk. Az osztrák Stael7sareh.lv anyaga 191o-ig,amikor végre a-rendezési munkáknak a proveniencia - elv alapján történő átállítását elhatározták, annyira szétzilálódott,, hogy az eredeti provenienciák helyreállítását a legtöbb esetbon nem tudták megoldani. Ezért - a végleges rendezés előtt olyan leltározási munkákat indítottak meg, amelyeknek egyik fő célja éppen az eredeti provenienciák megállapítása volt. A leltározás első fázisa 1913-ban indult még, s ennek eredményeképpen egy az állagokról készült áttekintés, az u. rí, "Genepalkatalog" készült el. Ez /külön kartonlapokon/ az egyes állagok nevét és raktári helyét tűnteti fel, ez alatt pedig részletes "tartalomjegyzéket" ad. A tartalonjefyzók nem más, mint a részsorozatok felsorolása áz évhatárokkalsa megfelelő csomók, dobozok, vagy kötetek sorszámaival, A kartonokból három sorozol készült: az egyiket az anyag raktári elhelyezésének rendjében, a másikat a cimek betűrendjében, a harmadikat pedig a levéltári osztályok szerint csoportosítva állították nel. Ez.az áttekintés az anyag pillanatnyi rendezettség! állapotát tükrözte. Ujabb, továbbá kutat-sokra volt szükség ahhoz, hogy a levéltárba került állagokat s azok eredeti összetételét megállapítsák. Igy keletkezett a Gesamtinventar. Csak az első világháború utáni években készült el, amikor az eredeti szerves levóltári egységek negállapitása azért is f c itosnak látszott, hogy az orsztrákok az utódállamok követeléseivel szemben az anyaghoz való jogukat bizonyítani tudják. Az egyes állagokról szóló ismertetések két részre oszlanak* a tulajdonképpeni ismertetésre, és a "tartalomjegyzékre", mely a Goileralkatalog- óhoz hasonló,. Az ismertetés - a. munka célkitűzésének meg-
