Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
7. Sashegyi Oszkár: Levéltári leltár, levéltárismertetés
i. 5 _ az év, fons és posi; o szánét, ez évet és hónapokat, az évet és iktatószánokat, a szeri);, hogy nily.n az anyag irattári rendszere. Megnevezi persze a soroz : ;ot is, amelybe a csomó vagy kötet tartozik, Iktatókönyveknól az évrz lmot és iktatószánokat, mutatóknál az évet és hetüket közli, amelyeke t a kötet tartalmaz, -Tárgyilag tagolódó iratsorozatoknál a csomóban • "helyezett tárgyi csoport nevét közli; igy az Acta ecelesiastioa ordi ym et monialium-nál a folyószénot s azt, hogy e folyószám alatt mel^ia rendház iratai feküsznek, Herzog József f eli: yása a levéltári lel taroltról az volt, hogy azok nem a kutató tájékozh - sára, hanem belső levóltári használatra valók. Céljuk nem az, hogy a:: iratanyag tartalmáról tudósitsanak, hanem hogy a levéltárban őrzött k-atanyagot minél pontosabban vegyék számba. Ezért "lehetőleg a legkise" P raktári egységekig kell lenenniök, s feltüntetni ? hogy ezek"mit tártai áznak. Pz anyag további /raktári egységeken belüli/ nyilvántartását az egyes sorozatokhoz készült lajstromok^ iktatókönyyek, s a hozzájuk tartozó mutatók és szánkönyvek stb, adják, A csonójegyzékek /részletes leltárak/ különösen hasznosnak bizonyulnak, ha az anyag rendje valamilyen okból' felbomlik, s azt újra vissza kell állitani. Meg kell emlékeznünk még azokról- a raktár - vagy állvány-leltárakról, amelyek az anyag felállításának adják topográfikus képét, A kancellária, levéltárához készült ilyen, az anyag mintaállványozása és szabvány polcokon való fölállítása, után. Egy-egy karontlap egy-egy állványfal mérnöki pontosságú rajzát adja, s minden polc rajzába az ott felállitett csomók, ill, kötetek raksz ária be van irva. Minthogy általában három csomó van egymás mögött elhelyezve, bár a rajz mindig csak az első sorban levő csomók rakszána-it tünteti fel, az elrendezés világos; esetleges eltérésekre a következő mgjelölt csomó rakszónából következtethetünk. Az ilyen raktár - és álPványleltárok egyrészt a raktárkezelők útbaigazítását szolgálhatják, másrészt az esetleg felbomlott raktárrend helyreállításánál adhatnak segítséget. ' Es. A .leltározo ttsár- feka ? nálun k es külföldön. Pontosabb külföldi lel tár Flp üaőká A Horthy-^f6rszai?banlevélt ári anyagok leltározása terén komoly "Hauyatlás tapasztalható. Az Országos Levéltárnak nagy egységei voltak teljesen leltározatlanul, a levéltárba újonnan bekerült polgári korszakbeli iratokat egyáltalában nem leltároztak, levéltárisnertetések írására ner.pkerült sor. Még rosszabb volt a helyzet vidéki levéltárainknál. A nem állami levéltárák anyagának felmérésére semmiféle központi intézkedés nem történt, A^levéltári anyag nyilvántartásának, katasztere felvételének s a kutaptás rendelkezésére bocsátásának, ismertetésének minden polgári államban megnrannak a maga korlátai, Magyarország azonban ezen a • téren a nyugati polgári országokhoz viszonyítva is elmaradott volt, még azokat a lehetőségeket sem használta kij amelyek egyébként polgári viszonyok kHzött a levéltári munka részére adódnak. A fa . aciák már az 18?o-es években megindították • z egyes departenentok levéltárainak 179'. előtti anyagáról kószitett u- n, '"inventaire sonmaire 4l--ek kiadását. Ezeknek jellegét a franci . Jm—'m tárak rendszere határozza neg. A fnn.ucia levéltárak anyagát ugyanis a polgári forradni--en-/. követő időkben - az anyag szerves rendjét legtöbbször megbontva az ABO betűivel megjelölt tárgyszerinti csoportokba és sorozatokba osztották be t Az inventaire sonnolr-ek ezeknek a csoportoknak ós sorozatoknak rendjében haladnak raktári e<ységről-raktári egységre, s mindegyiket külön ismertetik. Megadják a jelzetet; azt, hogy csomóról, kötetről,
