Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
7. Sashegyi Oszkár: Levéltári leltár, levéltárismertetés
vizsgálniuk," Ezután ismerteti az anyag tagolódását ós rendezettség! állapotát általában. Az egyes sorozatoknál megadja á cinét, -évhatarokat, tartalmat és terjedelmet,^ utal a segédkönyvekre is. Az egyes sorozatok keletkezésének történetét is elmondja. A sorozatok tárgyát /tortáimat/ részletesen elemzi. Az ilyen ismertetések azonban magános szigetekként emelkedtek ki a leltározatlan és rendezetlen levéltári anyagok tengere Pölé s csak még szembetűnőbbé teszik a mulasztásokat, melyeket a korézak ezen a téren elkövetett, IIIo "Tiszta" le ltárok /m e chanik u s leltárak/ . A leltárak, mint nondot'tilkT* az őrsős t 'vannak * hivatva s zölgálni. üülönösep olyan alkalmakkor .szoktak készülni, amikor az anyagot, megmozgatják, átköltöztetik, vagy átadják, amikor tehát az anyag rendjének, biztosításáról, az állomány rögzitéséről van szó. A kancelláriai levéltár régi leltárairól már megemlékeztünk. Mikor 1882-ben az Országos Levéltár átvette a gyulofehérvári káptalani levéltár anyagát, Beke Antal, a levéltár addigi őre, mint átadó kószitett pontos leltárat az átadásra kerülő iratanyagról, A leltár raktári egységenként halad, megadva minden csomónál a benne elhelyezett oklevelek számát, s ki ön a pergamen- külön a papiros-oklevelekét, meg a transsunptűnőkét, végül a hiányokat és a kiadott oklevelek numerusait. Iratoknál az egy csomóban elhelyezett iratok jellegét; korát és.darabszámát közli, A Liber Regiusoknál az egyes kötetek kezdő és utolsó keltén kivül a kötetek külső leírását adja /állapotukra, kötésükre, hiányaikra, stb, vonatkozó megjegyzéseket/. Készültek leltárak a helytartótanács levéltárának anyagáról is, s részben más tipvsuak. Az , 1870-es években betűrendes mutatót fektettek fel, mely a raktári tájékozódást szolgálta. Ebben az egyes iratsorozatok betűrendben következnek egymás után, s -minden egyesnek raktári helye és terjedelme fel van tüntetvca A leltárnak ós raktári helyrajzi mutatónak ez a kombinációja különösen az iratok kiemelését és visszahelyezését vég?;ő rabtárkezelők részére^.bizonyulhatott hasznosnak. Egy másik, szintén a 19, századból származó helytartótanácsi "leltár" az egyes raktári szekrények és állványok tartalmáról tudósit, de csupán az anyag jelzetét /a sorozat cinét/ ós évkorét közli, mennyiségi adótok nélkül. Az ilyenfajta tájékoztató fogalmat ad ugyan az anyag elhelyezésének rendjéről, az anyag nyilvántartását, a- neeőrzés biztosítását azonban csak igen korlátolt mértékben nyújtja. Végre a jelen század elején negindultak az Országos Levéltárban azok a leltározási munkák, nelyek az állomány pontos mennyiségi felvételét célozták. A leltárakat előnyontatott kartonlapokra irták. olymódon, -hogy a hasonló jellegű adatok egymás alá kerültek. A leltár összevont, nem tünteti fel külön-külön az egyes raktári egységeket /csomó, kötet/, csak abban az esetben, ha azok irattárilag is külön egységet képviselnek, különben közös tétel alá veszi őket, s mindegyik tételnél közli az oda tartozó raktári egységek számát. Mindezeknek a leltáraknak közös jellemzője, hogy az iratokat nem egyedenként, hanem nagyobb Irattári vagy levéltári egységenként Veszik számba, s igy az iratok tartalmáról nem, csupán mennyiségükről, elrendezésükről, elhelyezésükről- tájékoztatnak. Részletes, raktári egységekig lemenő leltárat Herzog József kószitett a kamara levéltáráról, az 191oes karton -leltár szerkesztésével kapcsolatban.A. .kartonleltár elkészítése előtt ugyanis csomó- és kötetjegyzéket vett fel a teljes iratanyagról, s ezt vonta azután össze a szükséges mértékig a kartonokon. A csomó jegyzek, ill. részletes leltár, mely vaskos kötetbe foglalva az anyag referensének rendelkezésére áll, raktári egységenként haladva, a raksz ánot tünteti fel, s azt, hogy a kérdéses egység /kötet vagy csomó/ mit tartalmaz, A tartalmat leítárszerüen határozza mer, nem azt'mondja meg, ami a kutatóra nézve érdekkel bir, hanem a lelt'-ri jelzetet közli:
