Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
7. Sashegyi Oszkár: Levéltári leltár, levéltárismertetés
Károly vetette fel, a Peuler Gyulának, az Országos Levéltár akkori főigazgatójának enged ál-ével hozzá is fogott negvalós itásáho z, A.régi országos levéltárról szóló ismertetése Í897-ben, a magyar és az erdélyi udvari kancelláriái levéltárairól szóló ismertetései egy évvel később jelentek meg. Bár ezek az ismertetések igen szűkszavúak, ösezevontakj felfogásukban mágia a kor színvonalán állanak, sőt bennük a történeti forrásanyag szemíéletének olyan módja nyilvánul meg, mely akkor még nemcsak nálunk, haner külföldön sem volt mindenütt általános, A levéltárakat, z.va 3 ja Tagányi első ismertetésének előszavában, "mint hogy mindig vaíamela volthivatal, vagy<testület levéltárát képezik, nem abban a sorrend -en irom le, amelyben az egyes gyűjtemények a helyszínén föl vannak állítva, de még merőben az időrend szerint ser., hanem az illető hivatal és levéltár történeti fejlődésével kapcsolatbon. Ez első tekintetre talán szokatlannak látszik s megeshetik, hogy imitt— ariott némi visszásságot is idézhet elő, de kétségtelen, hogy mivel a levéltárat az illető hivatal múltjának tükrében, mint valami szerves egeszet igyekszik bemutatni. ezáltal a különböző levéltári rendszereknek s az egyes gyűjteményeknek áttekintését könnyebbé teszi. Hiszen ts ilyen levéltárban csak akkor lehet sikeresen kutatni, ha az illető hivatal tevékenységi körét ismerjük, s ha az egyes Gyűjteményeknek m-ncsak tartalmáról, de rendeltetésük, s egymáshoz való viszonyuk felől .13 tájékozva vagyunk," Mennél rendezettebb, egységesebb jellegű valamely iratsorozat, annál kevesebbet foglalkozik vele, mennél vegyesebb természetű, annál tökbet. Tájékoztat a segédkönyvekre, leltárakra vonatkozóan is, közli az iratsorozatok korát, s azt, hogy mely korbeli iratok fordulnak ele be eiük tömegesebben — "egyszóval mindenben a kutatás különféle, szempontjaira ügyelek" mondja az előszóban. Ismertéé, és ének elején rövid levéltártörténeti áttekintést ad, majd az egyes sorozatokat ismerteti, sokszor csak' héhány szóban, pl, a nádori levéltárban "Thurzó György nádortól /16o^l7»/ mindössze 12 darab "okirat maradt fönn," Másutt közli az iratok jellegét, sőt közülük egyeseket ki is emel, pl. "Ferenc lotharingiai herceg királyi helytartótól /1732-39./ már igen érdekes s különösen a PerO lázadásra vonatkozó hétszemélyes táblai elnöki iratokat találunk. Ugyancsak tőle kezdődnek a Pest-Pilis-Soltmegyei főispánsági iratok." Kancelláriai ismertetésében foglalkozik a kancellária hatáskörével, levéltári rendszerével,, Ismertetései leltári adatokat-is tartalmaznak, anonnyiben közli az egyes iratsorozatok torjeleimét,is, csomószámokban, Tagányi kezdeményezése az Országos Levéltárban az egész polgári korszakban folytatás nélkül maradt. Egyes családi és egyházi levéltárakról készültek azonbana ismertetések, főleg a harmincas évek folytamén, amelyek a fejlődés további fokát képviselik. Igen alapos, jó ismertetést irt pl. Lukcsics Pál a veszprémi püspöki levéltárról. ./LK 1951./ Ennek bevezető részében először a veszpréy- püe •"' ' \ V '-""a '^P 1-' hatáskörét vázolja, majd röviden ismerteti a pu^v-o &b terűk jedését, ennek változásait az idők folyamán, igazgatási tagolódásán v s végül szól a levéltár történetéről. Ezzel kapcsolatban rámutat a kutatás szempontjából határos területekre: mik voltak azok az iratok általában, amik a püspöki levéltárba, kerültek, mik azok, amik nem, s azokat hol lehet keresni. Itt áltálé:.-* w ismereteket is közöl, amelyek a püspöki levéltárakra általában vonatkoznak, igy arra, hogy "mindazoknak ,. okik az egyes püspökségek történetével akarnak foglalkozni, nem elég az adatokban és iratokban gyér és hiányos püspöki levéltárak kutatására szorítkozni, hanem az egyes püspökök családi levéltáralt és a sedes vacantiákkal kapcsolatban a m, kir. kamarai levéltárat- is át kell
