Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
8. Bakács István: Levéltári leltárak, levéltárismertetés
az egyes irat sorosatok elmük abc-renejében következnek egymás után s minden egyesnek raktári helye és terjedelme is fel van tüntetve*Amikor az Országos Levélcárnak uj épületbe való átköltöztetése tervbe vétetett a század első évtizedében, megkezdődött az anyagnak kartotéklapokon valé nyilvántartásbavétele* A kartonlapok előnyomtatottak voltak s igy a hasonlé jellegű adatok egymás alá kerülhettek. Az ira- . tokát nem csoménkint vagy kötetenkint sorolják fel - csak ha azok irattárilag különváltak - hanem tételenkint s minden tételnél feltüntették az odatartozó^raktári egységek: iratcsomék és kötetek számát, egyedül a kamarai levéltárról készült egy pontos csomójegyzék, amely raktári e§ységenkint: csománkint, kötetenkint tünteti fel az iratsorozat elmet (amelybe a szóbanfor^o csomó,íll. kötet tartozik) s hogy a raktári egységben a szóbanforgó állag mely része van: tehát a kezdő és végző év s hónap, ill, év és iktatószámok,stb e Látjuk tehát, hogy a leltáraknak két faja alakult ki nálunk: a felfogás a század^harmincas éveiben in bb az volt, hogy a leltárak rendeltetése a levéltárban őrzött iratanyag számbavétele s igy belső használatra kszülnek, nem céljuk a kutatók tájékoztatása* Az anyag nyilvántartás ' (raktári egységeken belül) a lajstromok és iktatókönyvek segítségével történik, A leltározás kéydése természetesen nemcsak magyar levéltári probléma volt. Ha a külföldön készült levéltári leltárakat közelebbről megvizsgáljuk, azt látjuk, ho^y ott is az a kettősség jutott érvényre: egyrészt az anyag^számbavételét tartják a feladatnak s ilyenxcor^csak a legfontosabb tárgyi adatokat tartalmazzák, máskor pedig épp a tárgyi^kifejtés képezi^a súlyponti feladatot. Nem célunk itt a különböző levéltártípusokat részli tesen ismertetni, csupán az osztrák és a szovjet levéltári leltárakat kívánjuk bemutatni., Az osztrák Stautsarchiv által Összeállított Gesamtlnventar-t azért tartjuk fontosnak ismer tetni, mert - Különös tekintettel a 3taat3archiv hatalmas magyar vonatkozású iratanyagára ~ a magyar levéltárnokok előtt sokáig mintaképül lebegett. A Gesamtinventar elkészítésénél azonban a levéltárban őrzött egyes állagok összefüggésének megállapítása volt csupán á cél s ennek megfelelően az egyes állagokról szóló ismertetés két részre tagolódik: a tulajdonképpeni ismertetésre és a "tartalomjegyzékre"* Az "ismerte ' tés w nem tartalmaz mást, mint a sorozat keletkezésére és összetételére vonatkozó adatokat, az iratsorozatok genetikus vizsgálata pedi^ csupán a levéltártörténetre szorítkozott, a hivataltörténeti vonatkozások kibontását pedig egy későbbi munkafázis keretében akarták a Staatsarchiv dolgozói elvégezni* Be e munka elvégzését sem tartották minden állagnál szükségesnek, hanem csak a legfontosabb hivataloknál vagy hatóságoknál, A második rész: a tartalomjegyzék pedig csupán a részsorozatok felsorolása ^z évhatárokkal s a megfelelő csomók, dobozok és kötetek sorszámával, Igy tehát a Gesamtinventar valójában belső, levéltári használatra készült, a kutató kérdéseit magválaszolatlanul hagyja, Kétségtelen azonban, hogy pl, a magyar vonatkozású iratanyag kiválogatása céljára jól fel volt használható 0 A Szovjetunióban, t kncgnlakul , 's^tól kezdve folyó hatalmas levéltárment' . i összpontosítási, rendezési és tematikai f*-,l tárás i munka közismert, ezt már előző yolőadásainkban ismertettük^ Nyilvánvaló na is, hogy a levéltári munkával s zoros össze; függés ben állott az anyag leltározása,amely a levéltári kártevésekkel szemben volt hivatva az anyagot megvédelmezni
