Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

8. Bakács István: Levéltári leltárak, levéltárismertetés

1935-ben a szovjet levéltárak iratanyagának 35

; 1938-ban pedig 38 szá z a lé ka vol$ leltározva., á szovjet leltározási munka gyakorlati lebeny ° .it ás ár ól _ninesouol: adataink; azonban kétségtelen, hogy a rendezés s • a segédlettel va_5 j'-Hatással szorosan összefüggő miainka volt, A leltározással kapcsolatban a Szovjotiinió Belügyi Népbiztossága a fontosat! levéltárak anyagáról tudományos-tájékoztató segédeszközöket az u.>n

9 Útmutatókat aűja ki. Az első ilyen útmutató 1933-ban jelent . meg a Központi történeti levéltár leningrádi osztályának állagairól. Mind - n. tételnél röviden megjelölték az anyag tipuoát és terjedelmét,.. A Központi Hadtörténeti Levéltár anyagáról 1941-ben késsitett útmutató már minden tételnél a tárgyi ismertetésen kivül az iratokat létrelozó hatóság vogy szerv rövid történetét is tartalmazza* A Vörös ilnd<3 0reg Központi Levéltárához; a Régi Iratok Központi Levéltárához a •valamint az Októberi forradalom és Szocialista Épités Központi Állami levéltárához mar sókkal magasabb tudományos szinvonalon álló útmutatók készültok

? amelyekben nyomdatechnikai eszközökkel is kifejezésre jutíD'kták az egyes tételek alatt elmondottak súlyponti jelentősegét^ Az állag nevén kivül minden állag ismertetése négy tételből állí az első tétel amelyei kurzív be bükkel özednek - a gyűjtemény számát, a benne foglalt iratok ^évkorét, az anyag terjedelmét és a segédletekre •••vonatkozó tájokoztatást tartalmazza^ A második tétel - petittel szedve - a hivatal vagy intézmény (oz iratképző szerv) történetét foglalja magába, adott^esetben személyi levéltáraknál.- az állag tulajdon^sánaK életrajzát^ A harmadik tetei garmond szedéssel a gyí!; emény tartalmát témati kai összeáll!Lásban tartalmazza éo kiemeli a forma és tartalom szempontjából értékes iratokat. A negyedik tétel - amelyet i-Jiinl petittel őzödnek - az illegő állaggal kapcsolatos bibliográfiát közlő... Ezek az 1945-194 fa években megjelent útmutatók most már mintának ytekm tkotok o többi szovjet levéltári állag útmutatójának ed készítéséhez > Vitathatatlan? hogy a bemutatott két példa: az osztrák és a szovjet, két egymástol eltérő célt szolgál: az egyik a latéi • a másik a kntatók számára ke szilit. Mint mondottuk; a leltározás a Szovjetunióban stilyponti. feladat. Nem véletlen tehát, hegy a 'fordulat éve után, hároméves tervünk befejező félévében az Országos Levéltár célkitűzése egész iratanyagának a lap I e 11 ár ozása volt. A col itt -elsősorban az anyag számbavétele volt, de^egyszersmind célul tűztük ki az anyagban való tájékozódás elősegítését is* Természetesen oz az a pont, ahol a legnagyobb eltérések vannak az egyes levéltári állagokról készült alaplelt árak közötte, A lei.tarozás célja a status praeeonz felvétele volt,hiszen n.korábban elkészült.állagfelvételek'egyáltalában non voltak irányadók, e az anyag mennyiségére, tartalmára a legtöbb levéltári állagra! nem állott semmiféle tájékoztatás sem renoelkezésűnkr u Ember Győző helytar161anáesi leltározási mr nk-áján .kivlil o Horthy-korszakban leltározási munka nem folyt* J.94?

;

~ben tűzték újra programmba a leltározás széleskörű megindítását

} do ez a háborús es^ményeK: következtében nem került megvalósításra, Az 1949*év második felében - az Országos Levélkár hatalmas iratanyagát os egyes iratképző szervek bonyolult iratkezelését és az állagok^sokféleségét tokintve - igen^ rcvid idő a lat t végrebaj tett alopieltároaáo munkamenete a köves; kőző veit % az -állagok szánba véle leaz egyes állagokba foglalt iratok kora-