Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
5. Bakács István: Levéltári segédletek
a tár ( íjy ált aláno s H neg j e ló* lés ére 3 nem mehet le az egyedi ügyekig, • Nyilvánvaló, hogy/a tetei olyan iratokat is tartalmaz, amelyek a tárgy meghatározásából nem kézenfekvőéit^ ezt meg kell jelelnünk. A jegyzékek kü£Ön csoportja az un, konkordancia-jogyzék. Ezt kell készítenünk akkor ? ha valamely iratot eredeti helyéről máshova helyezünk át, mésként csoportosltjuk az anyagot, Pl : . köztudomású, hogy a Mohács előtti oklevéleket eredeti állagaikból kiemeljük s a középkori gyűjteménybe soroljuk át. Hasonlóképpen jelenleg II, Rákóczi Ferenc szabadságharca levéltárának kialakítása során a volt múzeumi Törzsanyagba vétel utján bekerült iratokat átsoroljuk,, Minden ilyen átsorolásnál konkordanciajegyzéket készítünk, amelynek tartalmaznia kell az irat régi és uj jelzetét s esetleg valamely közelebbi meghatározását (pl. kelet és kibocsátó) c A lajstrom szóval voltaképpen régebben az elenchusokat jelölték, meg az olyan jegyzékeket, amelyek az iratokat darabszám szerint sorolják fel, minden egyes iratnál a keletkezés pontos idejét, a kibocsátó nevét s az irat rövid tartalmi kivonatát és jelzetét tüntetik fel. Természetesen azok az elenchixsök, lajstromok, amelyeket 15o~2oo évvel ezelőtt készítettek., az iratban egészen más forrásanyagot láttak,mint mi ma. Tehát a ma regesztájának;, készüljön az közép- vagy újkori iratról, akár térképről Is, magában kell foglalnia mindazokat az adatokat, amelyek a haladó történetírás ; a népgazdaság igényeinek kielégíthet se szempontjából•az iratban foglaltat na k c Ma mar a lajstromozás, régészt ásás kartotékszerüen történik} ennek az az előnye, hogy az egyes regesstákat akár időrendben, akát tárgykörök szerint csoportosítjuk, a később előkerült, ill. reges alj ázott iratokról készült cédulák a megfelelő helyre utólag Is minden nehézség nélkül beilleszthetők.Most' már arra is törekszünk 0 •fegeszták készítésénél , hogy a kutatók egy részének az eredeti okiratra-.már no is' legyen szüksége* Hiszen pl. Mohács előtti okieveleknél minden személy- és helynevet,- gazdaság- és társadalomtörténeti adatot (plv, 0ke> lé- deák, stb») beveszünk a re- . gesztába. A térképeknél a. térképen levő minden fontos adatot (dűlőnevek) szintén felveszünk. Uen egy esetben tapasztaltuk, begy a kutatók mentesültek az eredeti iratok kézbevételétől,, ami egyrészt a kutató, de a mi munkánkat is megkönnyíti s ezenfelül az iratoknak szükségképi rongálódását akadályozza meg. Természetesen ez a munka nagyon gondos körültekintést igényelj* hiszen ez a munka nem a mának szél, hanem hosszabb időre, s a" marxista-leninista történetírás fejlődéstörvénye alapján állva biztosítani kell? hogy a jövendő súlyponti kérdéseinek előtérbe kerülésénél se kelljeí: á regesztákat használhatatlannak minősíteni. Nyilvánvaló azonban, hogy azt az elvet, hogy a re.geszta ^minden fontos adatot magában foglaljon., az újkori iratok régészt ázásánál nem lehet következetesen keres z tülM. nní B 3?i. egy levél annyi tárgyat érinthet, fejs^y amennyinek egy reges stae keretébe való. befoglalása a régésztet magánál a levélnél hosszabbra nyújtaná. Itt a sután fel kell ismerni a súlyponti kérdéseket, de természetszerűleg az előbb elmondottak figyelembevétele alapján* bem óhajtok részletes szabályzatot adni ebben az előadásban, csupán arra akarok, utalni, hogy a regesztakészités szabályzata mind a Mohács előtti,, mind az újkori iratoknál, mind a tér- -a képeknél meghatározott.- az újkori iratokra készített pl. a Levéltári H ira dó ha s ab j a in i s meg- j e 1 c nt 3
